Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 2. szám - CENTENÁRIUM - Horváth Erzsébet: A pataki Teológia sajátosságai az 1930-as években
G3 Sárospataki Füzetek 2002/2 SO nem a megszerzett tudással kell jobban szolgálni a falvakban. E nélkül a szolgálat nélkül a faluszemináriumi munka vajmi keveset ért volna, legalábbis Patakon nem. Ennek a munkának két része volt, egy elméleti és egy gyakorlati. Az elméletihez tartoztak a szerda esték, azok az előadások, melyeken Újszászy Kálmán egy-egy újonnan megjelent könyvet ismertetett, melyek társadalomtudománnyal, szociográfiával foglalkoztak és később a népi írók műveivel, így Féja Géza: Viharsarok, Szabó Zoltán: Tardi helyzet, Szabó Pál: Békalencse, Papok, vasárnapok, Erdei és Veres Péter, Németh László írásaival úgy, hogy egyes szerzőket az ifjúság kérésére meghívtak.1 Első kézből, hitelesen értesülhettek az ifjak a társadalom égető problémáiról, legyen az akár munkás, paraszt, vagy értelmiségi. Ezek a szerda esték adtak lehetőséget arra, hogy Újszászy Kálmán szóljon a külföldi népfőiskolákról. A munka másik részét a gyakorlat jelentette. Ide tartoztak a kiszállások, a gyűjtő munka, mely a falu szellemi értékeit és tárgyi emlékeit kutatta és őrizte meg — népművészeti anyagot, szőtteseket, var- rottasokat, cserépedényeket, faragott, festett, fonott, fa, bőr munkákat, térképeket, rajzokat, fényképeket, képes levelezőlapokat, régi írásokat, házi áldásokat, szent képeket, okmányokat, népdalokat, katona nótákat, pásztor, betyár és mulató nótákat, tréfás és gúnydalokat, balladákat, históriákat, mondákat, legendákat, találós kérdéseket, tréfákat, meséket, játékokat, köszöntőket, alkalmi verseket, babonákat, népszokásokat — vagyis mindent, ami a falu életéhez tartozott.1 2 A leendő lelkésznemzedék valós képet kapott a falu életéről, azokról az emberekről, gyülekezetekről, ahova majd kikerültek, akiknek majd a lelki vezetőjük lettek. E szemináriumi munkának lett az eredménye, hogy megszervezték a falvak, tanyák számára azt a vándorkönyvtárat, mely ismertté tette a népi írók műveit, „házhoz” vitték a magyar irodalmat.3 1 Beszélgetés Újszászy Kálmán volt sárospataki professzorral (Részletek Péterffy András filmjéből), Kultúra és Közösség, 1987. 3-4., 7-8. 2 ÚJSZÁSZY Kálmán: A Sárospataki Főiskola Faluszemináriumának üzenete, Sárospatak, 1947. szept. 18. 3 ÚJSZÁSZY Kálmán: Az olvasó téli magyar tanya, Fiatal Magyarság, 1939.II.2.IX. évf. 5. sz. 37-38.