Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Malcom Muggeridge: A keresztyén társadalomnak vége - de Krisztusnak nem (Ford.: Hegyi Zita és Rácsok Gabriella)
Malcom Mugge ridge mindenki feketébe öltözik, elhallgatnak a harangok és félárbocra eresztik a zászlókat. A BBC azonban nagy bölcsen úgy döntött, hogy egy olyan programot készítenek, amelyben tévénéző embereket mutatnak be világszerte. A tévés stáb tehát felkerekedett, mindenfelé jártak a világon, és lefilmezték a tévénézőket. Nem volt túlságosan nehéz dolguk megtalálni őket, akár a sivatagokban, a hegytetőkön, vagy a dzsungelben - mindenfelé, ahol jártak - ott volt a képernyő, körülötte emberek. A filmezés során arra a felfedezésre jutottak, hogy mindenki ugyanazokat a programokat nézte: I Love Lucy és Wagon Train /népszerű amerikai sorozatok/. így abban az ironikus látványban volt részünk, hogy az egész emberi nem civilizációnknak ezekkel a nagyszerű műremekeivel szórakoztatja magát. A keresztyén társadalom erkölcsi és lelki hanyatlásának egy másik területe a keresztyén erkölcsök elhagyása. A keresztyén erkölcsöktől való elfordulás nem jelentette az alternatív humanista erkölcsi rendszerekhez való odafordulást - ahogy az várható lett volna -, helyette inkább a morális vákuumot, különösen a szexualitás területén. A keresztyén társadalom visszavonult a szabadság területéről is. Az emberi jogokról szóló sokféle beszéd közepette elfelejtjük manapság, hogy az emberi jogok a keresztyén hitből eredeztethetők. Keresztyén fogalmak szerint minden egyes embert, legyen akár nő vagy férfi, beteg vagy egészséges, okos vagy buta, szép vagy csúnya, külön-külön mindenkit szeret a Teremtő, Aki - ahogy az Evangéliumok mondják - még a hajszálainkat is számon tartja. Ez a Teremtő még egy földre hulló verebecskéről sem feledkezik meg. Nos, a jogaink ebből a fogalomból eredeztethetők. Ahogy a keresztyén társadalomtól eltávolodunk, azt fogjuk találni, hogy bármilyen követelésekről vagy egyezményekről van szó, ezek az alapvető emberi jogok az ember és az ő Teremtőjének kapcsolatáról szóló keresztyén gondolaton alapszanak. A Nyugat biztonságra és bőségre törekszik. Biztonságra törekvésünk olyan nagyteljesítményű fegyvert adott a kezünkbe, amivel magunkat és földünket darabokra robbanthatjuk; a bőség vágya pedig erőforrásaink lelkiismeretlen mértékű kizsákmányolásához vezetett. Most retteghetünk az elkövetkezendő haragtól. A keresztyén társadalom egy haldokló civilizáció, amely egy gyorsan mozgó hullámon sodródik az apállyal, megragadva minden újdonságot a művészetben és az irodalomban, készségesen elfogadva bármit, ami új - nem számít, mennyire perverz és abnormális -, hogy a következő pillanatban már meg is tagadja. Egyfajta „fáradtság" - vett rajtunk erőt - „abban a küzdelemben, hogy emberek legyünk", ahogy egy amerikai kritikus Leslie Fiedler írja, 22
