Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Fazekas Csaba: A Tiszáninneni Református Egyházkerület állásfoglalásai a vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházpolitikai vitában, 1839-1844

A TlSZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSAI A VEGYES

HÁZASSÁGOKKAL KAPCSOLATOS EGYHÁZPOLITIKAI VITÁBAN, 1839-1844.

A november-december folyamán fokozódó vármegyei tiltakozások nyomán sokak optimizmusának adott hangot például a Világ publicistája Hazánk képe 1840 végén c. óévi visszatekintő illetve újévi programadó írásában: „Ideje volna a reverzálisok ügyét eldönteni, hogy nem lenne helye a súrlódásoknak, melyek hasznosabb munka- s vitatásoktól húzzák el az embereket." A megoldást pedig egyszerre várta a magyar katolikus főpapság józan mértékletességétől, Lonovics József Csanádi püspök római kiküldetésétől és - szempontunkból a legfontosabb módon - „a hazánkbeli protestánsok fólvilágosodottságától" is.29 Bár nézetünk szerint nemcsak az első két tényezővel kapcsolatos várakozása bizonyult 1841 folyamán megalapozatlannak, tény, hogy az új év első hónapjaiban felerősödő vármegyei mozgalom (az áldásmegtagadó plébánosok ellen indított perek stb.) hatására a református egyház is feladni látszott addigi óvatos álláspontját, és a jogaikért való határozottabb kiállás mellett döntött. A tiszáninneni egyházkerület csak több mint fél évvel az említett konvent-ülés után foglalkozott annak határozatai megvitatásával, amikor - a dunamelléki egyházkerület indítványa folytán, Tiszántúl által is támogatottan30 - szóba került a „hogyan tovább?" kérdése. Vagyis az az alternatíva, hogy a konvent útján újabb felirattal nyomatékosítsák az 1839-40. évi országgyűlésen megállapított törvényjavaslat szentesítése iránti kérésüket, vagy pedig inkább maradjanak csöndben, s így „ezen ügy továbbá is a törvény- hozás útján hagyassák".31 Az egyházkerület úgy döntött, hogy a törvényjavaslat jó (bár nem minden protestáns követelést elégít ki), ezért a következő konvent-ülésre követeinek előírja, hogy - mivel „sorsunkat s hitsorsosink békéjét és nyugalmát teljesen biztosítva csak törvény által hisszük, s hisszük azt is, hogy azon törvényhozó test, mely e tárgyban eddig is már oly sokat tőn, megállapodásai s törvényes végzései királyi megerősítését is a maga útján eszközlék" - a szentesítés iránti igényük újabb konvent útján történő felterjesztését pártolják, az esetleges később megfogalmazandó kívánatokkal együtt. A határozatban nem29 Világ, 1841.1. sz. (január 2.) 3. p.

30 Barcsa, 1908.10. p.

31 SRKLt. 2. a.) B-ll. sz. köt. Miskolc, 1841. április 27. 20-21. pont. Az egyházkerületi gyűlés határozatait a helytartótanácshoz is felterjesztették: Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL.) C 76. (= Helytartótanácsi Levéltár. Departamentum religionare Augustanae et Helveticae confessiőnis.) 1840. 6. kf. 3. t.

87