Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Fazekas Csaba: A Tiszáninneni Református Egyházkerület állásfoglalásai a vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházpolitikai vitában, 1839-1844
az egyházkerület ilyen irányú küzdelmeit.25 A vallásügyek politikai csatározásai mögötti konkrét emberi események felidézése tanulságos illusztrációja ennek az egész folyamatnak. A kisráski egyházközségből jelentették például, hogy egy református szülőktől származó, de korán elárvult 7 éves fiút betegsége miatt a sátoraljaújhelyi kórházba szállítottak, ahol azzal hitegették, hogyha katolikus lesz, azonnal meggyógyul, amit ő el is hitt, s ezáltal „született vallásából kifordíttatott". Kapóson pedig a plébános egy református anyától származó törvénytelen ikerpárt keresztelt meg, arra való hivatkozással, hogy a katolikus keresztszülők nem találták otthon a református lelkipásztort, ami egyébként nem is volt igaz, más alkalommal ugyanez a katolikus pap reformátusnak született törvénytelen gyermeket az orgonistája által temettetett el. A község egyébként jellemző vegyes házassági ügynek is helyszíne lett, amikor a református Kazinczi Mária helybeü leány egy katolikus legénnyel akart összeházasodni, s a helyi parókiát vezető premontrei szerzetes három hónapig mindenféle ürüggyel húzta-halasztotta az összeesketésüket, majd a szatmári püspök személyes döntésének szükségességére hivatkozott. Hám János püspök azonban ragaszkodott a lány katolikus hitre téréséhez, de a helyi plébános hitoktatásain Kazinczi Mária „nem tudta vagy nem akarta a r.[ómai] katolika hit alapos cikkeit megtanulni". Végül a plébános adta fel és összeeskette a házaspárt, a lány pedig megmaradt a hitében, s utána is hűséggel járt a református templomba, „de a törvény elleni erőszakoltatása csakugyan nyilvánvaló" volt. Az országgyűlés bezárását követő események a protestáns egyházakban is élénk visszhangot váltottak ki. A vegyes házassággal kapcsolatos problémák elmérgesedése miatt már a törvény szentesítésének elmaradását is nehezen vették tudomásul, különösen sértőnek érezték a Kopácsy József hercegprímás, esztergomi érsek által kiadott, említett július 2-i pásztorlevelet és annak következményeit. Az 1840. szeptember 9-10-én tartott konvent-ülés számos kérdéssel foglalkozott, többek között a vegyes házasságok ügyében a katolikus klérus A Tiszáninneni Református Egyházkerület állásfoglalásai a vegyes HÁZASSÁGOKKAL KAPCSOLATOS EGYHÁZPOLITIKAI VITÁBAN, 1839-1844. 25 SRKLt. 2. e.) B. LXIII. 27,976. sz. Vagyis erre az egyházmegyére igaz, a többire viszont alighanem csak kevéssé, miszerint a protestáns vallásszabadságért folytatott küzdelem „az egész vonalon megindult már, fent a vezérkörökben és idehaza a traktusok consistoriumaiban egyaránt. Erről tesznek tanúbizonyságot az ungi traktus consistoriumainak jegyzőkönyvei is". Haraszy, 1931. 75. p. 85
