Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Fazekas Csaba: A Tiszáninneni Református Egyházkerület állásfoglalásai a vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházpolitikai vitában, 1839-1844

A Tiszáninneni Református Egyházkerület állásfoglalásai a vegyes

HÁZASSÁGOKKAL KAPCSOLATOS EGYHÁZPOLITIKAI VITÁBAN, 1839-1844.

anyag feldolgozása nélkül a legnagyobb figyelmet az ungi egyházmegye monográfusa szentelte a vegyes házasságokkal összefüggő országos eseményeknek.12

Az előzmények között fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az említett Beöthy-beszédet követően fellángolt egyházpolitikai vita hatására 1833 márciusában a Tiszáninneni Egyházkerület is megállapította a protestánsok vallási sérelmeit.13 A mintegy két oldalas feljegyzés azonban - nyilván nem véletlenül - pontosan követte az alsó tábla 1833. február 20-i országos ülésén megállapított sérelmeket és azok szerkezetét, minden bizonnyal csak azok kivonatának tekinthető.14 Sérelemként állapítja meg, hogy már az 1825-27. évi országgyűlésen felmerültek orvosolatlanul maradt egyházpolitikai problémák, a vegyes házasságok és az áttérések mellett például az, hogy újabban ismét gátolják a protestáns diákok külföldi egyetemekre járását, vagy az, hogy sok helyen akadályozzák a felekezetek közös temetőhasználafát (ahol külön felekezeti temetők nem voltak) stb. Hangneme nagyon is határozott,15 ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a

12 Haraszy Károly: Az ungi református egyházmegye. Adalékok az ungi református egyházmegye történetéhez. Nagykapocs, 1931. (Református egyházi könyvtár) (továbbiakban: Haraszy, 1931.) 72-75. p.

13 Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei. Levéltár, (továbbiakban: SRKLt.) 2. e.) (= A Tiszáninneni Ref. Egyházkerület iratai. Püspöki és egyházkerületi igazgatási iratok.) B. LV. 24,000. sz.

ü Ld. erről pl.: Barta István (sajót alá rend.): Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások. I. köt. 1832. december 17. - 1833. augusztus 4. Bp., 1948. (Magyarország újabb kori történetének forrásai. Kossuth Lajos Összes Munkái, I.)

15 Ld. pl.: „az előkelő orvoslást kívánó súlyok, melyeknek a törvényhozó hatalom eddigi káros elmellőztetésével egyedül a kegyeiéin [és 1 esedezés útján eszközöltetni kívánt megszüntetése 40 esztendők óta hasztalan sürgettetett, s ámelyeknek elhárítását nemcsak evangélikus] vallást követő 3 millió polgártársak tekintetéből, kiknek vallásbeli szabadságaik törvényeinken, de külsők által is megerősíttetett bécsi és linzi békén alapulnak, hanem közös jussokat magában foglaló, most érdeklett frigyek s azokra hivatkozó törvények köteles oltalmánál fogva elkerülhetetlennek tartják [...] Csak úgy szüntethetnek meg a sérelmek, ha az eddigi törvénytelen intézetek megszüntetnek, ezentúl pedig csak úgy eszközöltethetik a tárgyalt tartós s a nemzetet boldogító együttérzés, ha ugyanazon szabadságban s alkotmányban alaplítjott polgári tagok s ezzel szoros kapcsolatban lévő egyenlő vallásbeli szabadság tettleg valósíttatnak, ha a törvények nem felsőbb intézetek, hanem csak törvényeink leikéhez képest, egyedül a törvényhozó test által magyaráztatni fognak, s kit-kit megtartására szorítánd." A bécsi béke 1606-ban, a linzi 1645-ben született, s biztosította a protestáns vallásszabadságot. Mivel a békekötése79