Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Füsti-M. Szilveszter: Haereses oportet esse (Az eretnekségekre szükség van)

Haereses oportet esse

(poszt-modem) rejtelmeit, amiből lehet, hogy éppen a közvetlen utókor nem sokat profitálhatott. Mi azonban mindenképpen felfigyelhetünk mély mondanivalójára, alakjaira: Nárciszra, aki magába szerelmes, Prométheuszra, aki örökösen lázad az olimposzi istenek ellen, a nagy Atlaszra, aki szüntelenül megpróbálja a világot a vállán tartani, Daidaloszra a nagy tervezőre, aki mesterségesen próbál megmenekülni tragikus végzete elől, de gondolhatunk Sziszifuszra, aki újra- és újra nekivág a hegy oldalának, ahonnan levettetett. Ezekben a figurákban magunkra ismerhetünk. Felfedezhetjük a modem ember bál- ványait, küzdelmeit, melyeket oly gyakran istenít meg. Istenek, akiket saját hasonlatosságunkra teremtünk. A modern ember! Vagy lehet, hogy csak ember? Nemegyszer éppen a modemitás az, ami felemás helyzetbe hoz bennünket, megteremtve azt a dualizmust, melyben a múltat és a jelent, a pogányságot és a keresztyénséget éljük meg, és egyikben sem lelünk otthonra. Elvetjük a pogány értékeket a keresztyén erények érdekében, vagy éppen kihívásokat támasztunk a ke- resztyénség elé a pogányság értékeivel. Elvetjük Athént Jeruzsálem miatt, és felszámoljuk Jeruzsálemet Athén miatt, hogy felépítsük a „harmadik" városunkat. Az emberiség valóban megválthatja magát filozófiájával, történelmével, pszichológiájával, technológiájával, politikai eszméivel? Nem csupán a régi bábeli katedrálist foltozgatjuk, ami már rég ledőlt, de meg nem semmisült, hogy örökké hirdesse szégyenünket? Nem láttunk még elég katasztrófát magunk körül, amikor vallásos meggyőződéseket taszítottak a porba és akartak a földdel egyenlővé tenni? Hányszor és hányszor kezd az ember saját sírboltjának megépítéséhez, mikor éppen felisteníti magát?

Milyen lesz a XXI. század? Vallásos? Ha igen, melyik vallás lesz a domináns? Új-pogányság, New Age, keresztyénség? - teszik fel sokan a kérdést. Eredményesen veheti-e fel ez a keresztyénség a harcot? Szükség van-e az eretnekekre? A kérdésre sokféleképpen válaszolhatunk, azt azonban megállapíthatjuk, hogy vannak. Egyre többen vannak és lehet, hogy ők is felteszik hasonló kérdéseiket: szükség van- e a keresztyénekre. A számtalan ponton sebezhetővé vált keresztyénség, és azon belül egyházunk sokszor könnyedén háríthatná el az egyre agresszívebb támadásokat, ha sikerülne felszámolnia az elhívás hiányát, a lelki élet haldoklását, azt a krízist, amely egyre inkább elhatalmasodik a kléruson. Fel kell ismernünk az alapvető különbségeket elhívásunk és jelenlegi helyzetünk között, melyek még véletlenül

53