Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Barcza József: Rohoska József progresszív nézetei 1918-1919-ben

Barcsa József A harmadik következményként Rohoska József - hűen korábban vallott elveihez - a klerikalizmus, „mint a trónok leghűségesebb szol­gája, a kiváltságok legerősebb támasza, az uralkodó osztályok legbensőbb szövetségese, az emberi haladás és fejlődés évezredes kerékkötője: a papuralom" (14-15.1.) megdöntését jelölte meg. Ismé­telten hangsúlyozást kíván: ő szerette és féltette az egyházat, féltette mind a dogmatizmus, ritualizmus, mind az uralmi helyzet buktatói­tól. Nem az egyháztól, nem a vallástól, hanem - saját szavaival - „az egészséges vallási és egyházi életet is elfojtó középkori rendszernek igájából" (15.1.) akart megszabadítani. Annál inkább, mert „addig nincs nyugalom és béke; addig nincsenek biztosítva a forradalom vívmányai, míg a világtörténelem nagy intrikusa lélegzethez juthat, melynek már puszta létezése is súlyos ellenforradalmi tény". Nem felekezeti türelmetlenség, ill. elfogultság beszélt belőle: „én nem csu­pán a római katolikus klerikalizmus ellen szólok, de felemelem sza­vamat a magyar protestáns egyházban feltünedező papuralmi ten­denciák ellen is... Ha tehát azt mondom, hogy a katolikus Róma kle­rikális hatalmát meg kell tömi: azt is mondom, hogy a kálvinista Ró­ma papi gőgjét, uralomvágyát, korlátolt orthodoxiáját és a haladást gátló ósdi szellemét is el kell söpörni a fejlődés útjából! A nagy királyi trónussal már végeztünk. De a kiskirályok trónjai még állanak. Né­melyike, igaz, csak játékkirályság már. Mindegy. Gyermekmulatság­ból sem szabad ezeket tűmi a komoly időkben." (16-17.1.) Ilyen szellemben írt „Húsvéti beszéd" címmel egy vezércikket is a Népakaratban. A római katolikus egyházban megindult reformmoz­galom híveinek a számát szerette volna szaporítani fejtegetéseivel és felhívásával: „Jobb belátású pásztorok, világosabb fejű páterek!... áll­jatok be az új rend munkásai közé! Áldás lesz ez ti magatoknak, lelki nyugalmatoknak, áldás lesz a népnek, amelyet tanítani hivatásotok­nak valljátok... Prédikáljatok minden tartózkodás nélkül, hogy a sze­gényeknek hirdettetik az evangélium... Támadjatok új életre húsvét reggelén s mondjátok annak a népnek, mely vallásához ragaszkodni kíván, hogy ti szakítani fogtok a régi középkori rendszerrel s életet, elevenséget, frissességet, szellemet kívántok bevinni a régi egyház romjain támadó új vallási közösségekbe."35 35 Népakarat 1919.12. sz. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom