Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Sawyer Frank: Benedict Spinoza (1632-1677) (Ford.: Füst-Molnár Szilveszter)
Benedict Spinoza hogy magukban rejtik az emberben és cselekedeteiben lévő istenképet. Ezek a jellegzetességek a következők: racionalitás, igazságosság, szeretet... stb. Pál apostol a görög bölcsektől idézi, amikor Istenről azt mondja, „Őbenne élünk, mozgunk és ...." Ez panteista vagy sokkal in kább teremtési szempontból is értelmezhető, mely különbséget tesz Isten és a világ között. Amikor a Biblia különbséget tesz Isten és a világ között, akkor azt hangsúlyozza, hogy a teremtőt kell imádnunk, nem pedig a teremtményt. Spinoza panteista monizmusa - úgy gondolom - problémákba ütközik. A gondolatot és kiterjedést az Egy két aspektusának tekinti. Azt is mondja, hogy Istennek végtelen sok egyéb tulajdonsága van, de ezeket az emberek nem ismerhetik. Spinoza Isten számos aspektusa közül, amit ismerünk, a csend via negativáját választja. Erre a teológiának nagy alázattal azt kell válaszolnia, hogy Isten számos egyéb dolgot kijelentett magáról. A hagyományos teológia is kijelenti, hogy „Őbenne élünk ... .Egy napon pedig megismerünk mindent mindenekben (lKor.15,28.). A fő oka annak, amiért a hagyományos teológia ezt nem tekinti panteistának, az, hogy valójában nem szabad elveszítenünk Istennel való személyes kapcsolatunkat, aki akar, szeret, bírál és megvált, isten munkálkodik a történelemben. Pál azt is mondja, hogy tudatta velünk akaratának titkát, mely nem más, mint mindent egy fő, a felkent Krisztus alatt egybegyűjteni (Ef.l, 9,10). A minden Spinoza panteizmusában nem azonos a Bibliában szereplő mindennel. Spinoza leegyszerűsíti a teológiát és Istent, mivel geometriai módszert alkalmaz, mely nem tesz különbséget Isten és a világ, racionalitás és akarat, jó és rossz között, ugyanis a minden nem csupán része az egésznek, hanem egy szubsztancia. Erre a legjobb válasz az, hogy a teológiában szereplő minden nem az egy szubsztancia és nem az egy dimenzió mindene, hanem sokkal inkább Isten tervének része. Ezen belül a terven belül számos dimenzió létezik, melyek kapcsolatban vannak egymással. Több és nem egy dimenziósán kell gondolkoznunk. Az az állítás, hogy minden Isten kifejezője, nem azt jelenti, hogy egyetlen szubsztancia létezik. Ahogyan már korábban utaltam rá, Spinoza egy sajátos definíciót alkotott a szubsztanciára. Ez azonban a problémát nem oldja meg. Spinoza elveszítette pluralitását az egységre való törekvése közepette. Ha azonban csupán egy szubsztancia (dimenzió...stb) létezik, akkor nincs mit egységesíteni. Amikor a bibliateológia azt mondja, egy Isten van, akkor arra utal, hogy ez az Isten multidimenzionális. Isten egységében plurális és pluralitásában egységes. A teológia természetesen egyetért Spinozával abban, hogy mindent a sub specie aeternitatis viszonylatában kell 79
