Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Sawyer Frank: Benedict Spinoza (1632-1677) (Ford.: Füst-Molnár Szilveszter)
Benedict Spinoza mind a spirituális dolgokat nézve. Az állam törvényei az igazságra és a vallás külső formáira felügyelnek, míg a belső kegyesség mindig a lelkiismeret függvénye. Amíg az „igazságos kormányzat célja a szabadság", addig a lelkiismereti és szólásszabadság is biztosított az élet minden területén. Az utálatnak, a gyűlöletnek, a csalásnak, a féltékenységnek és az igazságtalanságnak, akár világi akár vallásos közegről is legyen szó, az állam által garantált szabadság kontrollja alá kellesnie. Spinoza politikai gondolatai Hobbes tanításaiban gyökereznek. Ilyen például az az elképzelés is, hogy a természet bármely állapotát is nézzük, nem találunk benne etikai normákat, mivel azokat mindig a társadalom törvényei határozzák meg, amiket az ember dolgoz ki. Ugyanígy az egyház állam alá rendelése is sokban hasonlít a hobbesi gondolatokhoz. Etikája Fő művének címe Etika geometriai módszerekkel bizonyítva, melyet halála után 1677-ben adtak ki. Ebben a műben az etikánál többről van szó. Isten identitásával és egzisztenciájával, az emberi értelem, érzelem és az emberi szabadság kérdéseivel foglalkozik. Intellektuális értelemben próbál meg egy új világképet kialakítani. A geometriai módszertan elnevezés arra utal, hogy folyamatos dedukcióval bontja elemeire a kiindulási alapelvet azért, hogy elérjen a végső célhoz, következtetéshez. A műve nagy részét a Q.E.D. (quod erat demostrandum - amit bizonyítani kellett) -del fejezi be. Ez az írása három főrészre osztható I. metafizika, II. az emberi szenvedélyek és akarat pszichológiája, III. etika a két korábbi részre alapozva. Russell megjegyzi, hogy az első rész tulajdonképpen Descartes filozófiájának módosítása, míg a második rész pszichológiai vonatkozásai sokban emlékeztetnek Hobbesra, és csak a harmadik, az etikai rész az, ami igazán újat hoz, és így a legértékesebb. Szubsztancia íme öt fogalom, melyek kulcsfontosságúak munkájában: szubsztancia, önmaga okozója (causa dei) ,attribútum, modusz és Isten.4 Olyan fogalmat ért szubsztancia alatt, melynek létrejöttéhez önmagán kívül semmire sincs szükség, tehát önmaga okozója. Spinoza azt írja, 4 McGreal, ibid p.220 75
