Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Sawyer Frank: Benedict Spinoza (1632-1677) (Ford.: Füst-Molnár Szilveszter)

Benedict Spinoza mind a spirituális dolgokat nézve. Az állam törvényei az igazságra és a vallás külső formáira felügyelnek, míg a belső kegyesség mindig a lelkiismeret függvénye. Amíg az „igazságos kormányzat célja a sza­badság", addig a lelkiismereti és szólásszabadság is biztosított az élet minden területén. Az utálatnak, a gyűlöletnek, a csalásnak, a félté­kenységnek és az igazságtalanságnak, akár világi akár vallásos közeg­ről is legyen szó, az állam által garantált szabadság kontrollja alá kellesnie. Spinoza politikai gondolatai Hobbes tanításaiban gyökereznek. Ilyen például az az elképzelés is, hogy a természet bármely állapotát is nézzük, nem találunk benne etikai normákat, mivel azokat mindig a társadalom törvényei határozzák meg, amiket az ember dolgoz ki. Ugyanígy az egyház állam alá rendelése is sokban hasonlít a hobbesi gondolatokhoz. Etikája Fő művének címe Etika geometriai módszerekkel bizonyítva, me­lyet halála után 1677-ben adtak ki. Ebben a műben az etikánál többről van szó. Isten identitásával és egzisztenciájával, az emberi értelem, érzelem és az emberi szabadság kérdéseivel foglalkozik. Intellektuális értelemben próbál meg egy új világképet kialakítani. A geometriai módszertan elnevezés arra utal, hogy folyamatos dedukcióval bontja elemeire a kiindulási alapelvet azért, hogy elérjen a végső célhoz, kö­vetkeztetéshez. A műve nagy részét a Q.E.D. (quod erat demostrandum - amit bizonyítani kellett) -del fejezi be. Ez az írása három főrészre osztható I. metafizika, II. az emberi szenvedélyek és akarat pszicholó­giája, III. etika a két korábbi részre alapozva. Russell megjegyzi, hogy az első rész tulajdonképpen Descartes filozófiájának módosítása, míg a második rész pszichológiai vonatkozásai sokban emlékeztetnek Hobbesra, és csak a harmadik, az etikai rész az, ami igazán újat hoz, és így a legértékesebb. Szubsztancia íme öt fogalom, melyek kulcsfontosságúak munkájában: szubsz­tancia, önmaga okozója (causa dei) ,attribútum, modusz és Isten.4 Olyan fogalmat ért szubsztancia alatt, melynek létrejöttéhez önmagán kívül semmire sincs szükség, tehát önmaga okozója. Spinoza azt írja, 4 McGreal, ibid p.220 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom