Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Ferenc: A református igehirdetés lényege és legfőbb jellemzői
Kádár Ferenc zött elhangzik? A gyülekezetszerűség sajátos igehirdetői - illetve tá- gabb értelemben sajátos lelkipásztori - alapállást feltételez. Négy pontban próbálom összegezni ennek lényegét: a. /A gyülekezetei Isten szemszögéből, a hit látásával kell nézni. A gyülekezet „qáhál", Isten által egybegyűjtött nép, illetve „ekklésia", a kihívottak, elválasztottak gyülekezete - nem alkalmilag, az igehirdetés hallgatására összesereglett közösség. Az egyház a hit tárgya, ahogyan azt az Apostoli Hitvallásban valljuk, benne a gyülekezet igazi valósága is a hit számára lesz nyilvánvalóvá. Bálám OT-i történetét hadd idézzük. Isten csak a hegy magasából engedte meg ennek a prófétának, hogy a választott népre tekintsen. E látás nyomán mondhatott áldást és nem átkot (IV. Móz 23,28). Az Ef 5,21kk-ben olvassuk, hogy a házastársak összetartozásának analógiája utal Krisztus és egyháza összetartozására. Krisztus megtisztítja, megszenteli, gondozza az egyházat. Az igehirdetőnek minden dicséretet és minden kritikát ennek az igei látásnak mérlegén kell megmérnie. Az igazi egyház-képet láttatja Czeglédy Sándor is, amikor a gyülekezetről, mint sakramentális közösségről beszél: „A prédikáció gyülekezetszerűségén a prédikációnak azt a sajátosságát értjük, amely az által jön létre és abban áll, hogy a prédikáció a két sákramentum között megy végbe, a karácsony és az advent, az incarnatio és a parousia között... Az igehirdetőnek a prédikáció és a gyülekezet viszonyában mély komolysággal kell venni a sákramentumok valóságát. . ."61. A gyülekezet a keresztség felől jön és az úrvacsora felé megy. Krisztus váltságmunkájának, bűnbocsátó, megújító kegyelmének részesei ők, akik az Igét hallgatják. b. / A gyülekezetei meg kell ismerni. A homiletika-irodalom beszél a hallgatók exegéziséről62. Ahogyan fontos a textus ismerete az igehirdetéshez, akképpen szükséges a folyamatos igehirdetői szolgálatban az az „exegetikai" munka, amely során találkozások, látogatások, beszélgetések által az igehirdető ismereteket szerez a gyülekezetről és környezetéről. Az igehirdetés hallgatósága többféle lehet. Ravasz László többek között törzshallgatóságról, kényszer- és divatos hallgatóságról tesz említést. Ideális esetnek a pásztorális hallgatóságot tartja, melyben az 61 Czeglédy: Homiletüca 104k. 62 Boross: Homiletika 311.o. 24