Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A szövetség fogalma az Ószövetségben
Börzsönyi József A. Az eredet-keresés két fő nyomon halad a bérit esetében, amin belül mindkét esetben több variáció lehetséges. 1. Az egyik feltevés az, hogy jövevényszóval van dolgunk, valamelyik idegen nyelvből, leginkább rokon nyelvből átvett szóról. Ez esetben meg kell találni, hogy melyik nyelvből ered, és ott mi volt a jelentése, valamint rá kell világítani arra, hogy hogyan is került az idegen nyelvből a héber nyelvbe. a./ Származhat az akkád nyelvből, tételezik fel többen. Az akkád biritu főnév bilincset, köteléket jelent. Richard Kraetzschmar úgy véli, hogy ez a főnév olyan igére megy vissza, aminek a jelentése „megkötözni". Bár azt hozzá kell tennie, hogy ez az ige az akkádban idáig még nem került elő, de reménysége van arra, hogy ha több szöveg előkerül, előbukkan a bam ige is, aminek a jelentése minden bizonynyal ez lesz: megkötözni. (Richard Kraetzschmar: Die Bundcsvorstellung im Alten Testament. 245. p.) Mivel azonban a főnév ismeretes, jelentése is jól ismert, ezt elegendőnek tartja ahhoz, hogy a héber berit-te\ össze lehessen kapcsolni. Később más szövegekre támaszkodva is fenn lehetett tartani ezt a véleményt. 1927-ben Qatnában került elő leltárszövegeknek egy csoportja, amelyek a Kr. e. 15. század végéről valók. A szövegeket 1949-ben és 1950-ben publikálták. Röviddel megjelenésük után W. F. Albright már arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági szövegekben előforduló TAR BERITI párhuzamba állítható a héber m3 THD kifejezéssel. A berit-re vonatkozóan a következőket állapítja meg: „The word bérit can scarcely be separated from Accadian biritu „bond, fetter", the exact derivation of wich is obscure." (Albright, W. F.: The Hebrew Expression for „Making a Covenant" in Pre-Israelite Documents. BASOR. 1951. 21-22. pp.) Megválaszolatlan marad ennél a föltevésnél még az, hogy hogyan kerül az akkád főnév a héber nyelvbe. O. Loretz próbál magyarázatot adni erre a kérdésre. Szerinte nem az ak- kádból történt közvetlen átvételre kell gondolni, hanem valamilyen közép-asszír közvetítésre. Ha a közép-asszír berittu-ból indulunk ki, és figyelembe vesszük azt az asszír sajátosságot, hogy a hosszú magánhangzó előtt a mássalhangzó megkettőződik, akkor - szerinte - máris közvetlen párhuzamunk van a héber berit-hez. Az akkádból való kölcsönzést tehát Foretz asszír közvetítésre módosítja. Moshe Weinfeld is ezt az eredetet vallja, és bizonyítékokat gyűjt hozzá. Egyik éi've az, hogy az akkád és a hettita is olyan szavakat használnak a szerződések, szövetségek jelölésére, amelyek eredetileg köteléket, 52
