Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Malcom Muggeridge: A keresztyén társadalomnak vége - de Krisztusnak nem (Ford.: Hegyi Zita és Rácsok Gabriella)

Malcom Muggeridge érzéki gyönyör, a pénz, a tanulás, a hírnév és a boldogság hajszolását - kegyelméből olyannak teremtette meg, hogy azok csak nevetségesen keveset nyújtsanak, így kénytelenek vagyunk Őhozzá fordulni segít­ségért és könyörületért. Gazdagságra törekszünk, s azon vesszük ész­re magunkat, hogy értéktelen papírokat halmoztunk fel. Biztonságra törekszünk, s azt vesszük észre, hogy olyan eszközökkel rendelke­zünk, amelyekkel parányi darabokra robbanthatjuk szét magunkat és kicsiny földünket. Testi kényeztetésre vágyunk, s a szexualitás rabjai­vá válunk. Szabadságot keresve önnön vágyaink kielégítésének szol­gaságába süllyedünk, vagy ha mindezt mint közösség tesszük, egy Gulag szigetcsoport a részünk. Visszanézünk a történelemben, és mit látunk? Birodalmak emel­kedtek fel és aztán estek el, forradalmak és ellenforradalmak törtek ki, vagyon halmozódott fel, amit aztán szétosztottak, egyszer egyik, majd a másik nemzet volt az erősebb. Shakespeare beszél a „viszálykodó nagyok fondor világá"-ról „mely árad s apad a hold szerint".23 Egy életöltő alatt láttam, amint saját honfitársaim a világ egynegyede felett uralkodtak. Nagy többségük még arról is meg volt győződve - egy még mindig népszerű ének szavaival élve -, hogy „Isten, aki a hatal­masokat teremtette, még hatalmasabbá teszi őket". Hallottam, amint egy őrült osztrák bejelentette a világnak, hogy létrejön az ezer évig tartó Német Birodalom; láttam egy itáliai bohócot, aki a naptárat sze­rette volna megváltoztatni úgy, hogy az ő hatalomra kerülésének dá­tumával kezdődjék; láttam egy gyilkos grúziai útonállót a Kremlben, akit a Nyugat intellektuális elitje bölcsebbnek tartott Salamonnál, fel­világosultabbnak Ásókénál, emberibbnek Marcus Aureliusnál. Láttam Amerikát gazdagabbnak, és fegyverek tekintetében hatalmasabbnak, mint a világ összes többi részét együttesen. Az amerikaiak tehát, ha kívánnák, hódításaik szélességében felülmúlhatnák Nagy Sándort és Julius Cézárt. Mindezt egy rövid élet alatt. Mindet elfújta a szél. Ang­lia ma egy szigetország része Európa partjainál, a széthullás és a csőd fenyegeti. Hitler és Mussolini halottak, s csak gaztetteiket emlegetik. Sztálin egy tiltott név abban a rezsimben, amelyet ő segített megala­pozni, és sok évtizeden keresztül uralt. Amerikát az a félelem kísérti, hogy kifogynak az autóutakat és a szmogot fenntartó értékes folya­dékból, kínzó emlékek gyötrik a katasztrofális vietnámi kampány idejéről, s a média Don Quixotéi nagy győzelméről, amikor Watergate szélmalmai ellen szálltak harcba. 23 Lear király, V. felv. 2. szín; magyarra fordította: Vörösmarty Mihály 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom