Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Malcom Muggeridge: A keresztyén társadalomnak vége - de Krisztusnak nem (Ford.: Hegyi Zita és Rácsok Gabriella)

látná közelítő kozmikus katasztrófaként? Földünk és lakói már számtalan katasztrófát átvészeltek a jégkorszakkal kezdve. Minden kétséget kizáróan át fogjuk vészelni - ha megtörténik - ennek a jelenlegi világrendnek az összeomlását is. Átvészeljük függetlenül attól, hogy nukleáris háborúval jár majd, vagy kevésbé drámai módon - és talán ez a valószínűbb a törvény és a rend felborulásával, az emberek el- korcsosulásával, akik a maguk túlzott kényeztetése miatt puhányokká válnak, és teljesen összezavarodnak a hitbeli és viselkedési minták összeomlása miatt, amelyek eddig bár tökéletlenek, de elfogadhatóak voltak. Aztán, ha minden jel arra mutat is, hogy annak a hanyatlása és közelítő bukása, amit mi nyugati civilizációnak hívunk, egy sötét korszakot vetít elő, azt még mindig nem tekinthetjük végleges állapotnak, mint ahogy eddig semmi más hasonló történelmi fejleményt sem a múltban.

Szent Ágostonra gondolok most itt, amikor meghozták neki a hírt Karthágóba Kr. u. 410-ben Róma kifosztásáról. Ez fájdalmas csapás volt, de ahogyan nyájának magyarázta, „Minden földi város sebezhető. Emberek építik őket, és emberek is rombolják le. Ugyanakkor ott van az Isten városa, amit nem emberek építettek, és nem rombolhatják le, és ami örökkévaló". Életének hátralévő tizenhét évét aztán a két város közötti kapcsolat kifejtésének szentelte remekművében, Az Isten Városában. Ezzel alapot teremtett arra, hogyan kell feldolgozni egy kimúlt civilizációnak az összeomlását, világot gyújtva a sötétségen keresztül, amit egy új civilizáció, a keresztyén társadalom követett, amelynek örökösei és talán felszámolói is mi vagyunk. Blake mondta a következőt: „Egy aranyfonál végét adom neked, amit egy gombolyagba kell göngyölítened. Az elvezet téged a menny kapujáig, amely Jeruzsálem falainál épült".12 Ne az elkövetkező haragra figyeljünk tehát, ami a jelek szerint már elért bennünket, hanem mint Ágoston, kövessük Blake aranyfonalát a közelgő sötétségen túlra. A hatalom igazi természetét jobban meg lehet ítélni bukásában, mint győzedelmes voltában. Az emberek saját elégtelenségük tudatában, amikor egy ilyen összeomlással kerülnek szembe, jobban megérthetik, hogy kik is valójában. A huszadik század embere a tudományon keresztül megteremtette saját fantáziáját, amely képessé tette arra, amire előtte még egyetlen generáció sem volt képes, hogy felfedezze saját környezetének szerkezetét és működését. Micsoda fantasztikus vívmányok váltak ezáltal lehetségessé: gyorsabban el lehet jutni egyik helyről a másikra, lehetőség a meggazdagodásra, gyorsabb kommunikáció, betegMalcom Muggeridge

12 William Blake, Jemsdem, II.1-4.

24