Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Ferenc: A református igehirdetés lényege és legfőbb jellemzői
Kádár Ferenc kül"28. Ehhez Rudolf Bohren nyomdokain járva még hozzá kell tennünk: egyiket sem prédikálhatjuk a Szentlélek nélkül. E fejezet zárásaként hadd álljanak itt John H. Leith megszívlelendő sorai: „Napjaink igehirdetésének alapfeltétele az, hogy megválaszoljuk a 'ti kinek mondotok engem?' kérdést. A keresztyén gyülekezet nem a stoikus bölcsként, vagy forradalmárként értelmezett Jézustól nyeri eredetét, hanem azon a szenvedélyes meggyőződésen alapul, hogy Jézus a Krisztus, a testté lett Ige, akinek élete, halála és feltámadása által Isten mindenkinek szabadítást hoz. E meggyőződés nélkül is lehet valaki felelős ember, ellenben keresztyén és lelkipásztor semmiképpen sem"29. II. Igehirdetésünk legfőbb jellemzői: a textusszerűség és gyülekezetszerűség A református igehirdetés lényege tehát az, hogy Krisztust prédikálja, mint a megfeszítettet. A Lélek különös munkája révén ennek megvalósulása az igehirdetés két fő jellemvonásának, a textusszerűségnek és a gyülekezetszerűségnek egyidejű jelenlétét feltételezi. Más jellemvonásokról is lehet beszélni, úgy, mint biblikusság, hitvallásosság, személyes jelleg, stb. Ezekről azért nem teszek külön említést, mert besorolhatók a két fő jellemvonás körébe. Victor János, az „Igehirdetésünk textusszerűsége" című tanulmányában30 még ennél is továbbmegy, mikor azt mondja, hogy a textusszerűség magában foglalja a gyülekezetszerűséget is. E két jellemvonás valóban rendkívüli módon összetartozik, viszont érdemes külön-külön megvizsgálni őket, hiszen az Ige továbbadása folyamatának két pontján, két „partján" helyezkednek el. 28 Ravasz: Homiletika 315.o. 29 John H. Leith: A református igehirdetés ma III. (RE 1990/5 117-120.o.) 117.0. 30 Id. Victor János: Igehirdetésünk textusszerűsége (Károlyi Emlékkönyv, Bp., 1940. 257-273.0.) 271.0. 14
