Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - MÚLTUNK - Csohány János: "Ahogy én ismertem Szabó Lajost"

Csohány János bennem azt az értelmezést keltette, hogy a Kollégium magáénak érzi Szabó Lajost. Úgy legyen! Bizonyára úgy is van. Miért is ne lenne úgy? Szabó Lajos emlékjele a Kollégiumra néz, az is nézzen vissza őrá, ugyanazzal a szeretettel, megbecsüléssel, amellyel ő nézte és nézi most már az örökkévalóságig Kollégiumát. 1957 és 1961 között a Debreceni Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Szemináriumi Könyvtárában voltam „kulcsos" diák. Ott tanultam és szabadidőm nagy részét is ott töltöttem. Rabul ejtettek a könyvek. Szabó Lajosnak a kassai református egyház történetéről írott könyvére (Kassai kálvinista krónika 1644-1944. Kassa, 1944.) is ráakadtam. Elolvastam. Tetszett. Kedves professzoromtól, Tóth Endrétől tudtam meg, hogy ki a szerzője. Kassai évei, onnan történt kiűzetése, pataki professzorsága 1951 nyaráig, szépirodalmi munkás­sága, sorjáztak. 1963. szeptember 9-13. napjain Mátraházán a lelkészüdülőben ren­dezték meg az első egyháztörténeti szaktanfolyamot. A tanfolyam jegyzője lehettem. Személyesen akkor láttam először Dr Szabó Lajost. Kérdésemre Tóth Endre professzor úr megerősítette, hogy ő az a Sza­bó Lajos. Tóth Endre, Bucsay Mihály, Esze Tamás és Kathona Géza szóltak a legtöbbet. Szabó Lajos hallgatott. Előadásra nem kérték fel. Vártam hozzászólásait. Nem szólt. Valami dacot éreztem benne. Ezt láttam az arcán is. Nem kellett mint előadó, akkor neki nincs szava a szereplés kedvéért. Tiszáninnenről még egy lelkipásztor érkezett a szaktanfolyamra. Botos Péter Tibolddarócról. Minden résztvevőt kértek, hogy számol­jon be egyháztörténeti tevékenységéről. Botos Péter elmondta, hogy lefordította Lampe - Debreczeni Ember Pál egyháztörténetét latinból és egy írógépet kér, hogy a Tudományos Gyűjtemények számára le­gépelhesse. ígérték. Nem tudom, hogy megkapta-e ? Vajon mi lett a kézirat sorsa ?2 Szabó Lajos taktaszadai lelkipásztor beszámolójában Szenei Mol­nár Albertet idézte, aki azt vallotta, hogy a Múzsa kegyelte, de Fortu­na nem. Az egyháztörténetet - mondotta Szabó Lajos - csak harmadrendűén tudta művelni, mert mindig valami mást is kellett 2 Botos Péter Lampe-fordításának részletei megtalálhatóak a pataki Kollégium Nagy­könyvtárának Kézirattárában a következő jelzeteken : An.281, An.282, Kt. 4771, Kt.4772, Kt.d. 4712. (Szerk.) 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom