Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Novák István: Egyházfegyelem
Novak István vagy legalábbis követni kíván. Ez a meggyőződés, illetve szándék voltaképpen két forrásból táplálkozik. Vagy a külső eietkörülmények- °hez igazodóan alakul, illetve alakítja saját cselekvőségét, vagy ezektől — részben vagy egészben - függetlenül belső lelkivilága iránymutatását követi akkor, ha embertársaival érintkezik. Ehhez képest beszélhetünk kívülről, illetve belülről irányított emberekről.24 A krisztuskövető, hívő keresztyén ember belülről irányított személyiség. Olyan ember, aki azt az irányítottságát felülről kapja. Tehát felülről és belülről irányítottan viselkedik. Felülről azért, mert irányítottságát Urától veszi, belülről pedig azért, mert ez utóbbit az Ige által munkált belső meggyőződése motiválja. Egyfajta autonóm személyiséget formál, aki Istennek engedelmeskedik és azt az életvitelt követi, amely szerint „az Istennek való engedelmesség saját emberi méltóságunknak törvénye s csak autonóm erkölcsi életben, lelkiismeretünkön át, egyéni életünk átnemesedésével megy végbe. Isten akaratának nem külső norma, nem papi akarat a letéteményese, hanem mindenkinek saját lelknsmeretén át kell azt a Szentírásból megismernie s akár az egész világ ellenére - követnie."25 c.l Együtthatások Jövőképet vizsgáló gondolatmenetünk fókuszában két tényezőt szemléltettünk. Az egyik az egyház másságának kialakítása és megmutatása, a másik a felülről és belülről irányított ember jelenléte. Mindkettő világosan utal arra, hogy ez a két faktor kölcsönös kapcsolatban áll egymással, egymást kölcsönösen erősíti. A másság jelenségei igénylik és kialakítják a felülről és belülről irányított ember egyházi jelenlétét, utóbbi viszont az említett másságot formálja és erősíti. Együttműködésük nyomán pedig felsejthetővé válik a hitvalló egyház arca, ahol az egyházfegyelem - korábban részletezett - kálvini jellegzetességei aktívan és valóságos módon kiteljesedhetnek, hiszen a fegyelem kötelező voltát a hívő egyháztag felvállalja s ennek magát önként aláveti. 24 Lásd részletesen Hegedűs Lóránt: Keresztyénség, társadalom, demokrácia c. cikkében. Confessio 1996/3. sz. 25 Ravasz László: Kálvin és a kálvinizmus. In.: Magyar református önismereti olvasókönyv. Bp. 1997 52 old. 114
