Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Novák István: Egyházfegyelem

Novak István vagy legalábbis követni kíván. Ez a meggyőződés, illetve szándék voltaképpen két forrásból táplálkozik. Vagy a külső eietkörülmények- °hez igazodóan alakul, illetve alakítja saját cselekvőségét, vagy ezektől — részben vagy egészben - függetlenül belső lelkivilága iránymutatá­sát követi akkor, ha embertársaival érintkezik. Ehhez képest beszél­hetünk kívülről, illetve belülről irányított emberekről.24 A krisztuskövető, hívő keresztyén ember belülről irányított sze­mélyiség. Olyan ember, aki azt az irányítottságát felülről kapja. Tehát felülről és belülről irányítottan viselkedik. Felülről azért, mert irányí­tottságát Urától veszi, belülről pedig azért, mert ez utóbbit az Ige által munkált belső meggyőződése motiválja. Egyfajta autonóm személyi­séget formál, aki Istennek engedelmeskedik és azt az életvitelt követi, amely szerint „az Istennek való engedelmesség saját emberi méltósá­gunknak törvénye s csak autonóm erkölcsi életben, lelkiismeretünkön át, egyéni életünk átnemesedésével megy végbe. Isten akaratának nem külső norma, nem papi akarat a letéteményese, hanem minden­kinek saját lelknsmeretén át kell azt a Szentírásból megismernie s akár az egész világ ellenére - követnie."25 c.l Együtthatások Jövőképet vizsgáló gondolatmenetünk fókuszában két tényezőt szemléltettünk. Az egyik az egyház másságának kialakítása és meg­mutatása, a másik a felülről és belülről irányított ember jelenléte. Mindkettő világosan utal arra, hogy ez a két faktor kölcsönös kapcso­latban áll egymással, egymást kölcsönösen erősíti. A másság jelensé­gei igénylik és kialakítják a felülről és belülről irányított ember egyhá­zi jelenlétét, utóbbi viszont az említett másságot formálja és erősíti. Együttműködésük nyomán pedig felsejthetővé válik a hitvalló egyház arca, ahol az egyházfegyelem - korábban részletezett - kálvini jelleg­zetességei aktívan és valóságos módon kiteljesedhetnek, hiszen a fe­gyelem kötelező voltát a hívő egyháztag felvállalja s ennek magát ön­ként aláveti. 24 Lásd részletesen Hegedűs Lóránt: Keresztyénség, társadalom, demokrácia c. cikké­ben. Confessio 1996/3. sz. 25 Ravasz László: Kálvin és a kálvinizmus. In.: Magyar református önismereti olvasó­könyv. Bp. 1997 52 old. 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom