Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Győri István: Akadémiánk végnapjai - ötven éve történt

Akadémiánk végnapjai - ötven éve történt rülményekből adódott: „a teológusok egységes kötelező fürdésének beosztása régi kórházi épület fürdőjében.”10 11 Ebben az időben a teológiai internátusbán csak mosdókagylók voltak, kádfürdő és zuhanyozó csak a régi kórház épüle­tében volt. Ettől az évtől az 1928 óta működő teológiai tanári bibliaóra is kibő­vült. Eredetileg ezeket az alkalmakat Mátyás Ernő kezdeményezésére azért hozták létre, hogy a teológiai tanárok kötetlenebb formában is együtt legye­nek az ige mellett, az egymással való közösséget is gyakorolják. Az alkalmak havonta egyszer egy-egy tanárcsaládnál voltak. Ettől az évtől kezdve a „lel- készjellegű tanárok ige- és imaközössége” olyan formában bővült, hogy meghívtak minden pataki, lelkészi képesítésű lakost. Az alkalmak azonban továbbra is sorban a teológiai tanárok lakásán voltak. A Kar kívánatosnak tartotta ezzel kapcsolatosan, „hogy az ige- és imaközösség után következő beszélgetési anyag valamilyen formájú szabályozást nyerjen, hogy ez is al­kalmat nyújtson atheológiai elmélyedésre.”11 Az Egyí kerülettel egyetértésben a Teológia belföldi ösztöndíj le­hetőséget hozott Kire Sárospatakon. Az ösztöndíjat az Egyházkerület lelké­szei, segédlelkészei, vallásoktató lelkészei pályázattal nyerhették el. Az egy­házkerület biztosította az ösztöndíjas konviktusi ellátását, a teológia erre a célra egy studírozó vendégszobát rendezett be. Ez az ösztöndíj elsősorban az egyéni kutatás, tanulmányi munka, könyvtárhasználat kereteit teremtette meg, és a határok lezárása miatt szinte lehetetlenné vált nyugati ösztöndíjas utakat igyekezett részben pótolni.12 Ettől az évtől indult be a külmissziói szeminárium, ahol az érdeklődő hallgatók a külmisszió híreiről, kérdéseiről tájékozódhattak. Minden tanár vállalta, hogy egy-egy témakörben felkészül.13 A tervek, a fejlesztések azt mutatták, hogy az intézmény él és fejlő­dik. Ugyanakkor folyamatosan jelentkeztek az anyagi gondok is. Az Akadémia még 1948-ban összesen 65.000 forint összegben köl­csönt vett fel a Konventtől, ezeket azonban nem tudta visszafizetni. A köl­csönökből a györgytarlói gyümölcsös és sertéshizlaló fejlesztését, moderni­zálását oldották meg. Ezeket az ingatlanokat közben államosították, így a befektetett pénz is elveszett. A Konvent többször sürgette a kölcsönök vissza­fizetését, az Akadémia azonban nem tudta ezeket rendezni és a kölcsöntarto­zás elengedését kérte.14 A tápintézet működtetése egyre nehezebbé vált. A rászoruló teológu­sok sem kaphatták meg kedvezményeiket, mert nem volt meg rá a segély­alapból a fedezet. Ezen kívül a teológusoknak is meghatározott mennyiségű 10 Jegyzőkönyv, 1949. aug. 29. 11 Jegyzőkönyv, 1949. aug. 29. 12 Jegyzőkönyv, 1949. szept. 29. 13 Jegyzőkönyv, 1949. okt. 3. 14 Jegyzőkönyv, 1949. aug. 2.. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom