Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Győri István: Akadémiánk végnapjai - ötven éve történt
Dr. Győri István ébredés folyományaként nagyon sok közösség alakult ki a református egyházon belül is. Ezek közül az egyik legerősebb, legnagyobb hatású a Bethánia egyesület volt. A Sárospataki Teológia toleránsabb volt a különböző ébredé- si egyesületekhez tartozó hallgatókkal szemben és magával az ébredési és belmissziói mozgalmakkal szemben is, mint a többi teológia, vagy mint a hivatalos közegyház. Itt például már 1928-tól kezdődően működött a teológiai tanárok bibliaköre. A háború után több elgondolás született arra nézve, hogy hogyan lehetne az ébredési és belmissziói csoportokat szervezetileg is az egyházhoz kötni. Volt ebben őszinte jó szándék is, hogy ezek a közösségek ne az egyházon kívül munkálkodjanak, hanem az egyházba beépülve azt erősítsék, elevenítsék meg. De volt olyan szándék is, hogy ha ezek az egyházba beépülnek, akkor könnyebben ellenőrizhetővé válnak. A konventi vezetés, talán állami nyomásra, ezt a második célt tartotta szem előtt, amikor a Bethánia és a többi közösség ügyét rendezni akarta. A pataki tanári kar sem volt egységes ebben a kérdésben. Végül is a következő határozatot hozták: „Kar a Bethánia problémáját a szabadkegyelem és a megtérés felmérésével, valamint a Bethánia Egyesület küszöbön álló egyháziasításával együtt az Országos Theol. tanári Konferencia ügyrendjébe felveendőnek kéri.” Mik voltak még ennek a tanári kari gyűlésnek a főbb pontjai a hivatalosjegyzőkönyv szerint?4 Először is a konkrétan tanulmányi kérdések. Ezek közül elsőnek meghatározták az új munkatárs, Farkas László feladatkörét. Korábban az egyházjogot Marton János tanította a gyakorlati teológiai tanszék keretében. Farkas László beállításával egy új egyházjogi tanszék terve alakult ki. Újszászy Kálmánt megbízták, hogy a szociológiát is tanítsa, mint a tárgyköréhez tartozó tudományt. O a filozófiai és pedagógiai tanszék tanára volt, ennek megfelelően ezentúl idetartozott a szociológia oktatása is. Ez nem volt Újszászy Kálmánnak új terület, hiszen a már korábban is általa vezetett falukutatói szemináriumi munka lényegében szociológiai terepmunkát jelentett. Ezen az ülésen került sor Darányi Lajos sárospataki lelkész megbízására, hogy „a magyar református igehirdetésről speciálkollégiumot vezessen”. Darányi Lajos korábban is részt vett a homiletikai gyakorlatok felügyeletében, de ezzel a megbízással a kar tagja lett, ettől kezdve vett részt a kar ülésein is. Sorra került a latin nyelv oktatásának az ügye is. Erre azért volt szükség, mert a háború utáni oktatási reform már éreztette első hatásait. Korábban természetes volt, hogy aki érettségizett, az tanult latinul, és kis gyakorlással tudta a Vulgátát vagy az egyházi atyákat studírozni. Tekintettel arra, hogy a latin nyelv a háború után a középiskolai oktatásból teljesen kiszorult, 4 Jegyzőkönyv felvétetett a Theológiai Kar 1949. aug. 11-12-én ... tartott gyűléséről, (in: Theologiai kari jegyzőkönyvek 1949-50 tanév. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Levéltára, K.e. III. 32.) Továbbiakban: Jegyzőkönyv... 94
