Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés
HÚSVÉT - ÉS NAPTÁRKÉRDÉS Dionisius Exiguus Kelet és Nyugat keresztyénségének húsvétünneplési és húsvétszámítási egységesítésében jelentős, sőt döntő szerepet játszott Dionisius Exiguus. Dionisius, keleti barátpap, később római apát, Dobrogeaban /Schytia/ született 470 körül. Tanulmányait Konstantinápolyban végezte, ahol elsajátította az alexandriai húsvétszámítási szabályt. Chelasius pápa Rómába hívta. Kronológiai müveket is írt „Húsvéti bizonyítékok” címmel, valamint két levelet „ De ratione Paschae „ címmel. 525-ben Bolognai Petronius püspök felkérte - mint a húsvétszámítás jó ismerőjét -, hogy szerkesszen egy új húsvéttáblát. Dionisius össze is állított egyet a 19 éves ciklus alapján. Tulajdonképpen az alexandriai húsvétszámítási gyakorlatot és módszert alkalmazta. Az ő húsvéttáblája tartalmazta Cirill 531-ig terjedő húsvéttábláját, melyet megtoldott egy 95 évből álló /19x5 = 95/ nagy ciklussal és amely 532-től 626-ig tartott. Petroniushoz intézett levelében bebizonyítja és megmagyarázza, hogy az Alexandria által használt 19 éves ciklus a helyes.35 Dionisius húsvéttáblája elősegítette a Kelet és Nyugat keresztyénéinek ünneplése közötti ellentétek egyeztetését és az azonos húsvétdátumnak a használatát. Ettől a pillanattól kezdve Kelet és Nyugat húsvétünneplési ellentétei sekélyesedni kezdtek. Ezután csak helyi ellentmondások léteztek, de ezek is 900 körül teljesen megszűntek. Dionisius másik nagy érdeme az volt, hogy a húsvét időpontjának kiszámítására szolgáló táblázataiban szakított elődeinek azzal a gyakorlatával, hogy az éveket Diocletianus trónra lépésének évétől /264/ számítsa. Közölte, hogy az éveket, „az Úr megtestesülésének” évétől kezdve fogja számítani, tehát Krisztus születésétől. Dionisius húsvétszámítási módszerét a 19 éves ciklusra alapozva Beda Venerabilis vette át. 673 és 735 között, majd Sevilai Isidor /VII. sz./ Beda egy húsvéttáblát szerkesztett 532. évre, Dionisius húsvéttáblázatának kezdetétől /532/ 1063-ig. Beda a „De temporinus” ”De temporum ratione” „De ratione computi,” „De celebratione Paschae” és ‘De ordinatione feriarium paschalium című műveivel jelentősen hozzájárult az alexandriai számítási módszer népszerűsítéséhez. Ezt a számítási módszert követte később a XVI. században Noviomagus János is, akinek húsvéttábláját a Gergely-féle naptárreformig használták. 35Popescu, N. Teodor: i. m. 363. p. 73
