Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés
Tanászi Árpád ciklust alkottak, mégis a rómaiak 387-ben a húsvét idejét március 21-re, az alexandriaiak pedig április 25-re tették. 28Ezután a keleti egyházak a Róma elsőségért való küzdelmében erőszakosságot láttak, és ennek következtében hevesen visszautasítottak minden engedelmességre való felszólítást. Például, az észak-afrikai gyülekezetek a karthágói egyház elsőségét fogadták el, melyet az ikonisi zsinat /393/ ki, is mondott. A húsvét időpontját minden év augusztusában Karthágóban tartott gyűlésen mondták ki és levél által értesítették a gyülekezeteket.29Később az ünnepi levél általi húsvétdátum tudósítást felváltották az úgynevezett húsvéttáblák, amelyeket előre jól meghatározott matematikai szabályok szerint számítottak ki, nem pedig az égi jelenségek tudományos megfigyelése alapján. Kezdetben ezek a húsvéttáblák néhány évre, később több évre, végül pedig örökre meghatározták a húsvétün- neplés időpontját. A keleti egyház húsvétünneplési időpontjának a kiszámítói megfigyelték, hogy 28 évenként az év a hét ugyanazon napjával kezdődik. Például, ha e jelen év vasárnappal, a következő év pedig hétfővel kezdődött és így tovább, 28 év múlva ugyanígy lesz. Ezt a 28 évet sciaris ciklusnak nevezik. Továbbá azt is megfigyelték, hogy minden 19 év elteltével a holdtölte és a Hold egymást követő fázisai a hónap napjainak ugyanazon időpontjára esnek, mint azelőtt 19 évvel. Például, ha ebben az évben a húsvéti újhold március 7-re esik, a telehold pedig március 22-re /a tavaszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső holdtölte/ és így tovább, 19 év elteltével a Hold eme két fázisa ugyanarra a dátumra fog esni. E 19 évből álló ciklust lunáris ciklusnak nevezik. A húsvétidőpont számításának szabályát a Meton-ciklus /Meton, athéni tudós, az V. sz-ban élt/ alkalmazásával dolgozták ki. A Meton-ciklusban az évek sorszámát 1-től 19-ig az illető év aranyszámának nevezik. Az aranyszám segítségével meg lehet határozni a Hold pontos állapotát, valamint a múlt és jövő bármely momentumában a Hold különböző fázisait. Ismerve tehát valamely évkezdetkor a Hold állapotát, könnyen ki lehet számítani a húsvéti holdtöltét és az illető év húsvét ünnepének időpontját is. A vasárnapi betűk pedig azt ismertetik, hogy az évnek bármely napja a hét melyik napjára esik. Ha a soláris ciklus éveinek számát /28 év/ összeszorozzuk a lunárisciklus éveinek számával /19 év/ egy 532 évből álló nagy ciklust nyerünk, amelyben megtalálható minden lelhető variáció. Minden 532 éves ciklus elteltével a húsvét vasárnap, ugyanarra a dátumra esik. Húsvéttáblát először Alexandriában szerkesztettek. Nagy Dionisius /250/ egy 8 éves cikluson alapuló húsvéttáblát szerkesztett , később pedig "8Dr. Zatu, G..: Istoria controverselor Paschale si deciziunea Consiliului I ecumenicu de la Nicea, Biserica Ortodoxa Romana, 1880. nr. 4. 234-254. pp. 29Bura, v. Nicolae: Data serbarii Pastilor in lumina traditiei canonice a Bisericii Ortodoxé, Mitropolia Moldovei si Sucevei 1987. nr. 4. 36-68. pp. 70
