Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés
Tanászi Árpád iktatott be. Ez az év kivételesen 445 napból állott. Ez volt a naptártörténet leghosszabb éve, az ún. annus confuzionis /a zűrzavar esztendeje/. E hosszú év elteltével a napok és ünnepek visszatértek a csillagászati rend szerinti helyükre.25 Ezt a naptárt nevezték el Julius Cézár nevéről a Julianus-féle naptárnak. Ez a naptár teljesen függetlenített magát a Hold járásától és a Nap járásához igazodott /solaris naptár/. A niceai zsinat ezt a naptárt fogadta el és kötelezővé tette a keresztyén világra is. Egy pogány által megszerkesztett és ugyancsak pogányról elnevezett naptár vált keresztyén naptárrá. A niciai zsinaton észrevették a Julianus-naptár pontatlanságát, az elmaradt, felgyülemlett 3 napot betoldották, de a naptárt ezzel csak részlegesen javították ki. Az addigi pontatlanság továbbra is fennmaradt. A zsinat idején a Julianus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség nem március 21-re esett /az akkori megfigyelések szerint/, hanem március 18-ra. Tulajdonképpen a napéjegyenlőséget helyezték vissza a pontos idejére. Ez arra enged következtetni, hogy a niceai zsinat résztvevői, valamint az asztronomusok sem ismerték még pontosan a csillagászati /tropikus/ év hosszát. - A csillagászati év alatt azt az időt értjük, amely egy napéjegyenlőségtől a hasonnevű napéjegyenlőségig eltelik. Ennyi idő alatt futja meg a Nap látszólagos körútját, vagyis halad át a nyugat-kelet irányban az állatkor tizenkét jegyén. - A Sosigenész által meghatározott naptári év hossza 365 nap 6 óra, a ma ismert csillagászati év hossza pedig 365 nap 5 óra 48 perc, 45,6.747 másodperc.26 Tehát , a niceai zsinaton észlelt három napi eltérés abból adódott, hogy a Julianus-féle naptár évhossza 11 min., 14,1252 mp-cel hosszabb volt, mint a csillagászati év hossza. A niceai zsinat utáni húsvétkérdések A húsvétünneplési ellentmondások a niceai zsinat határozata után sem szűntek meg teljesen, azonban veszítettek erejükből és elfogultságukból. A niceai zsinat az alexandriai egyházat bízta meg, hogy a húsvétünneplés időpontjának számítását és a keresztyén világgal való tudatást elvégezze, mert: Abban az időben az egyiptomiak ismerték legjobban és legpontosabban az időszámítással kapcsolatos csillagászati adatokat. A húsvétszámításban mérceként használt 19 éves ciklust használták, mint a legtökéletesebb és legpontosabb évkört. Ezt a 19 éves ciklust először Egyiptomban figyelték meg és alkalmazták. 25 Hahn István: i. m. 48-56. pp. Braniste, Éne: Problema unificarii Calendarului liturgic in Bisericile Ortodoxé Ortodoxia, 1955. nr. 2. 181-216. pp. Sur J. I.: Elbeszélések a naptárról Budapest, 1964. 93-98. pp. 26 Hahn István: i. m. 38 valamint 48. p. 68
