Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés
HÚSVÉT - ÉS NAPTÁRKÉRDÉS A zsinat húsvétünneplésre vonatkozó határozata közelről szemlélve A húsvétnak különböző időpontokban és napon való ünneplése heves vitára adott lehetőséget. A viták és ellentmondások megszüntetése, valamint az egység gondolata megkövetelte a húsvétünneplés időpontjának és napjának stabilizálását. Ez a stabilizálás a niceai zsinaton született meg. A határozat a következő: a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapon kell ünnepelni. Milyen kritérium alapján, milyen támpont alkalmazásával született meg ez a határozat? A támpont Jézus halálának és feltámadásának tudósítása volt. Jézus Niszán 14-én, pénteken halt meg és „a hét első napján”, az „Úr napján” támadt fel. A zsidó naptár szerint Niszán 14-én mindig telehold kellett, hogy legyen. A zsidó páskaünnep sohasem eshetett a napéjegyenlőség előtt és az ezt követő holdtölte előtt. Tehát, amikor Jézus meghalt, a zsidó páskaünnepet meghatározók eleget tettek ennek a kritériumnak. Ebből az következik, hogy Jézus halála a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtölte napján következett be. Ez a két támpont azonban nem elegendő azért, mert az idő folyamán a holdtölte a hét különböző napjaira eshet. Mi pedig ismerjük Jézus halála pontos napját is, a pénteket. Halálát emiatt nem tehetjük át más napra. Végül pedig ismerjük a feltámadás napját, a vasárnapot is. A keresztyénség pedig sem a zsidó páskaünnepet, sem az utolsó vacsorát, hanem az Úr feltámadásának napját, a vasárnapot ünnepli. E kritériumok alapján született meg a húsvétünneplésre vonatkozó határozat. Most pedig lássuk, mik azok a csillagászati támpontok, amelyekre hivatkozva megszületett a niceai határozat. A tavaszi napéjegyenlőség A Föld mozgása kettős: a Föld saját mozgása következtében egy nap, vagyis 24 óra alatt 360 fokos szöget ír le, másrészt pedig a Föld a Nap körüli keringésének következtében egy év alatt egy elliptikus pályát fut be. A Földnek ez a leírt pályája az ekliptika, melynek síkja a Föld egyenlítőjének síkját 23 fok 27 perces szög alatt metszi egy egyenes vonalban. Ennek az egyenesnek egyik síkján március 21-én megy át a Föld /ez a tavaszi napéjegyenlőség/, a másikon pedig szeptember 23-án /ez az őszi napéjegyenlőség/.22 22 Szentpétery Imre: Chronologia, Budapest, 1923. 6. p. 65
