Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés
Tanászi Árpád A húsvét eredete A zsidó húsvét /páskaünnep/ Jézus korában is az egyik legfontosabb ünnep volt. Minden év Niszán /március-április/ 14-én került erre sor. Ezt a fő zarándokünnepet a zsidók általában Jeruzsálemben ülték meg. Minden család feláldozott egy bárányt, a húst pedig elfogyasztották. Tették ezt az Egyiptomból való csodálatos isteni szabadulás emlékére. A hús mellé keserű salátát szolgáltak fel, mely az egyiptomi szolgaság keserű voltának lett a jelképe. Az ünnepen és az ezt követő héten kovásztalan kenyeret fogyasztottak. Ez az egyiptomi sietős előkészületekre és menekülésre emlékeztet. Közben a családok gyermekei megkérdezték az apától, hogy micsoda ez az ünnep. Az apa pedig elmesélte Isten csodálatos, szabadító tettét. A páskavacsora része volt a bor megáldása és fogyasztása is. Jézus és tanítványai is megülték a páska ünnepét, betartva ezzel az zsidó törvényt és szokásokat, azzal az eltéréssel, hogy a páskalakoma lényegét már Jézus halála és feltámadása határozta meg. Jézust az utolsó vacsorát követően elfogták, elítélték és keresztre feszítették. Keresztre feszítésének napja Niszán 14., péntek. Pénteket követő vasárnap hajnalban pedig feltámadt. Húsvét-viták az /-///. században Amint az előbbiekből is láttuk, az apostoli kor húsvétjáról szóló tudósítás az Újszövetségben írott formában megtalálható. Tehát a húsvét mint ünnep nem a későbbi egyháztörténelmi fejlődés eredménye. Az is megállapítható, hogy az apostolok megtartották a húsvét ünnepét, azonban a zsidóktól eltérően annak lényegét másban látták: a zsidó húsvét a réginek folytatása, míg a keresztyén húsvét annak megszakítása és új tartalommal való felcserélése. Mindezen megállapítás ellenére számomra továbbra is fontos kérdés maradt az, hogy az apostolok miért hallgattak oly mélyen a későbbi húsvét lefolyásáról és időpontjáról. Tőkés István szerint e kérdésre a felelet re- formátori talajon nagyon egyszerű: mert a Szentírás szerinti húsvét ünneplés - akárcsak a vasárnap is - ti. kizárólagosan az igehirdetés által van megszabva.”2 Amikor a II. század közepén a kisázsiai gyülekezetek a jánosi tradícióra hivatkoztak a húsvét kérdésében, a nyugati gyülekezetek pedig a páli és péteri tradícióra, ez azt igazolja, hogy az apostolok kezdettől fogva ünnepelték a húsvétot. A fent említett megállapítások számukra természetesek voltak, vitára okot semmi sem adott. Az apostoli atyák korának kezdeti időszakából ránk maradt tudósítások elég töredékesek. Ez nem azt jelenti, hogy a húsvét mint ünnep kiesett volna 2 Tőkés István: A húsvét előállásának kérdéséhez... AZ ÚT XXIII. évf. 4. sz. 102. p. 56
