Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Nagy Károly Zsolt: A szépség fogalma az Ószövetségben
érkezék, látók az égyiptomiak az asszonyt, hogy az nagyon szép. ”11 „Nem vala pedig az egész Izráelben olyan szép ember, mint Absolon, ki dicséretre olyan méltó volna; tetőtől fogva talpig ő benne semmi hiba, nem vala.’’14 15 E szövegek - és rengeteg hasonló - alapján úgy néz ki, hogy az Ószövetség népe is érzékeny volt a láthatóként, és csak úgy feltáruló, tehát a xni mai fogalmainkhoz közéi álló, "esztétikailag szép" kategóriájára.16 E szó alapján a fent idézett szövegekkel igazolni lehetne akár ezt is. Ha azonban tovább keressük a szó előfordulásait, akkor azt látjuk, hogy jóllehet beszélnek a külsőről, leszögezik, hogy az szép - de nem mondják meg - vagy legfeljebb nagyon szűkszavúan -, hogy miként is néz ki ez a szépség. Ezt látjuk pl. fent Absolon és alább Saul esetében: „... Saul... szép ifjú. Nem volt nála szebb Izráel fiai között; egy fejjel magasabb volt az egész népnél.”17 A láthatóként feltáruló szépség még különösebb megfogalmazásaival találkozunk az Énekek Énekében:18 „ímé szép vagy, én mátkám, ímé szép vagy, a te szemeid galambok a te fátyolod mögött; a te hajad hasonló a kecskéknek nyájához, melyek a Gileád hegyéről szállónak alá. A te fogaid hasonlók a megnyirt juhok nyájához, melyek a fördőből feljőnek, melyek mind kettősöket ellenek, és nincsen azok között meddő. Mint a karmazsin czérna, a te ajkaid, és a te beszéded kedves, mint a pomagránátnak darabja, olyan a te vakszemed a te fátyolod alatt. Hasonló a te nyakad a Dávid tornyához, a mely építtetett fegyveres háznak, Nagy Károly Zsolt _______________________________________ 1 4 lMóz 12,11. 14. 15 Sámuel 2. könyve (továbbiakban 2Sám) 14,25 10 JACQUES Maquet: Bevezetés az esztétikai antropológiába. (Budapest, 1984, Műveló'déskutató Intézet.) c. művében a nyugati kultúra jellemző esztétikai tárgyát úgy határozza meg, mint amit egyetlen módon használnak: nézik. 17 Sámuel 1. könyve (továbbiakban lSám) 9,2 18 Az elemzés nagyvonalakbán THORLIEF BOMAN: A héber és a görög gondolkodásmód egybevetése. Budapest, 1998, Kálvin Kiadó. c. műve alapján készült.
