Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Nagy Károly Zsolt: A szépség fogalma az Ószövetségben

Nagy Károly Zsolt

A SZÉPSÉG FOGALMA AZ ÓSZÖVETSÉGBEN- egy antropológiai megközelítés - 1

Mottó:

„...ímé, te olyan vagy nékik, mint valamely szerelmeskedő ének,

szép hangú, s mint valamely jó hegedűs; csak hallják beszédidet, de nem cselekszik azokat.” (Ez 33,32.)

1. Bevezetés

Dolgozatomban a bibliai Ótestamentum esztétikai alapelveivel szeretnék foglalkozni.

Otestamentum alatt a Biblia Hebraica — és az azt alapul vevő protestáns kánonok — által megjelölt könyveket értem, értelemszerűen a deutero-kanonikus könyvek nélkül.

Az Ószövetség Újszövetségtől elkülönített vizsgálatát két tényező miatt választottam: egyfelől az újszövetségi „ethné” olyan hellenista (és egyéb) hatások alatt élt, az Újszövetség olyan gondolatok hatására - és hatásával szemben - tételeződött, melyek jelentékenyen befolyásolták az Újszövetség „esztétikai” aspektusát, és — másfelől — e dolgozat terjedelme nem engedi meg, hogy legalább minimális alapossággal és körültekintéssel tárgyaljam ezeket a körülményeket, s így a Szentírás egységét. Hasonló okok miatt nem áll szándékomban a vonatkozó rabbinikus irodalom áttekintése sem. így az Ószövetséget, mint egységes szöveget szeretném vizsgálatom alapjaként tekinteni - keletkezésének idő intervallumától függetlenül. Természetesen ez számos problémát felvet. Azonban döntésem mellett szól mind a zsidóság — mint ószövetségi „ethné” — a szent iratok keletkezése során tapasztalható dinamikus bár, de meglehetősen egységes gondolkodása, mind az Ótestamentum kohéziója.

1 Dolgozatom eredetileg a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia szakán, Dr. Boglár Lajos által tartott "Etnoesztétika” kurzusra készült. A kérdés egy másik megközelítésére Id. Kray NÓRA: Szépség az Ószövetségben (Református Egyház, 1993. XLV. évf. 7-8. szám, 162-167p.

105