Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Békési Sándor: Egyház és kultúra
Egyház és kultúra lista modelltől való különbséget abban látja, hogy nem tér vissza a történeti Krisztustól a történelem fölötti Logoszra, ahogy a gnosz- tikusok teszik, hanem Isten cselekedeteiben a mozgás irányát kutatja. A teremtéstől a megváltásig és a megtestesüléstől az elégtételig mind olyan elmozdulás Isten alkotói munkájában, mely a kultúra mozgására is érvényes kell hogy legyen. A Fiú, aki véghez viszi az Atya munkáját a teremtett világban, azért lépett be az emberi kultúrába, hogy átformálja azt, és az soha ne alakuljon az ő rendező tette nélkül. A másik alapállás Augustinus és Kálvin teológiájában szintén hasonló a gnosztikusok szemléletében abban a vonatkozásban, hogy az ember mind testben, mind cselekedeteiben a teljes bűnösség állapotában van. Azonban a gnosztikusokkal szemben különbséget tesznek a bukás és a teremtés, vagyis a testben való élet állapota között. Az ember természete nem a rossz, hanem - NIEBUHR szavaival - elirányított, megvetemedett, meghibbant, elfordult természet. Az elrontott jó nem a gonosz maga. Jézus Krisztus tette: megváltása és elégtétele az az elmozdulás, amelyre a keresztyén embernek felelős választ kell adnia. Válaszolni a kultúra alakításában csak úgy lehet, ha nem az új teremtés jövőjére bízza azt, hanem az újjászületett ember már itt a földön, az új teremtés felmutatásában és munkálásában aktívan részt vállal Isten elrendelése szerint. Ez a történelemformálás párbeszédes viszonyban: Isten és ember drámai egymásra hatása következtében valósul meg. Augustinus De civitate Dei című munkájában a keresztyén erkölcsi típust két irányzat összeillesztésével dolgozza ki. Egyrészt szövetkezve a monasztikusokkal, hangsúlyozza a menny és a föld ellentételezését; ugyanakkor a neoplatonikusokat is követve, erősen hisz az újjászületett, átformálódott kulturális keresztyén- ségben. Augustinus személye és élete nagyszerűen illusztrálja erről szóló tanítását a Confessiones-ben: neves római szónoknak indul, s keresztyén prédikátorrá lesz, a nyelv értő használatával jelentős keresztyén tanítóként épül be az egyház történetébe, s olyan nagy horderejű történeti pillanat vezetőinek egyike, aki hozzásegítette a Római Birodalom caesar-központú közösségét, hogy küriosz, Krisztus-központú keresztyénné váljon. Augustinus Krisztust, mint a kultúra átalakítóját, a Római levél 12,2 alapján az emberi értelemben (in the sense) leli meg, mely minden emberi tevékenység irányítója. Ahogy az ember bűnössé lett, úgy vált romlottá kultúrája is. Viszont ha az ember teremtett természete szerint engedelmeskedik Istennek, őt tiszteli és dicsőíti, kultúrája is 87
