Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)
- vagy a napév egyenlőtlen hossza szerint /Copernicus-féle számítás) iktasson ki egy szökőnapot;- vagy pedig a napév egyenlőtlen hosszára való tekintet nélkül alkalmazza az Alfonz-féle évhosszat - ez felel meg leginkább a napév középhosszának (csak 12 mp-cel hosszabb) - és a beiktatási rendszert ez alapján oldja meg. A pápa az utóbbi változatot fogadta el (ezt ajánlotta Luigi Lilio is), mert ez által a beiktatási módszer nem bizonytalan időközökben, hanem meghatározott szabály alapján történik. A húsvét is biztosabb és könnyen felfogható szabályok szerint határozható meg. A pápa a beszöktetési módszert a következőképpen alkalmazta: Tudjuk, hogy a Julianus-féle év hossza 10 p 48 mp-cel hosszabb, mint az Alfonz-féle év hossza. Ez a különbség minden 134 év elteltével felduzzad egy napra és így a napéjegyenlőség egy nappal eltolódik. Ahhoz, hogy ezt az eltolódást kiküszöböljék, minden 134 év elteltével a Julianus-féle naptárból ki kell iktatni egy szökőnapot. Ha ezt a szökőnapot 134 év elteltével iktatnák ki, akkor ez évszázadokon keresztül más és más évre esne és így a beszöktetési módszert lehetne megoldani egyszerű szabállyal. Erre való tekintettel a pápa a 4-es módszert (minden negyedik év szökőév) megtartotta azzal az eltéréssel, hogy az évszázados évek (1600, 1700 stb.) közül csak azok maradtak szökőévek, amelyek első két számjegyéből alkotott szám osztható néggyel, a többi pedig elveszti szökőév jellegét. így megoldódott a további csillagászati időpont eltolódásának a kérdése és a szökőnap kiiktatása nem 134 évenként, hanem 100 évenként történik, kivéve a néggyel osztható évszázados éveket. A pápa azért választotta ezt a megoldást, mert minden 400 év folyamán (134 x 3 = 402) mindig három nap túllépés gyűl össze, ezért minden 400 éven belül három szökőnapot ki kell iktatni. Most pedig lássuk, hogy napjainkig, hogy változott a két naptár közötti eltérés: 1582-ben 10 nap beiktatásával a Julianus-féle és a Gergely-féle naptár közötti különbség 10 nap volt, 1600-ban mindkét naptárban szökőév volt; 1700, 1800, 1900-ban a Julianus- féle naptárban (ónaptár) szökőév volt, a Gergely-féle naptárban pedig (újnaptár) közönséges év. Tehát 1900-ig a különbség 13 napra ugrott. 2000. mindkét naptárban szökőév, a viszony nem változik. 2100-ban azonban az eltérés 14 napra fog nőni. 1989. június 27-én a két naptár közötti eltérés a következő:- Gergely-féle naptár 1989. június 27.- Julianus-féle naptár: 1989. június 14. Tartásai Árpád _________________________________________ 7 2
