Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)

Húsvét- és naptárkérdés

telehold pontos óráját és percét, a hold- és napfogyatkozást 1475- 1530 között. A tudós, csillagász és matematikus el is ment Rómában, de munkáját nem tudta befejezni, mert 1476. júliusában pestisben meghalt.6

j. / Egy másik klérikus, Navarai János is benyújtott II. Gyula (1503-1513) pápának egy naptárújítással kapcsolatos könyvet. A pápa Rómába hívta és felkérte, hogy tanulmányozza a kérdést addig, amíg eredményt nem ér el.

k. / Middelburgi Pál (+1534), páduai matematika és asztronómia professzor, 1494-tól pedig Fossonbrone püspöke, a naptárújítás fáradhatatlan szorgalmazója az 1513-ban írott „pauhna de recta Paschae celebratione et de die Passionis Domini nostri Jesu Christi” című művét a Lateráni Tanács elé bocsátotta. Arra kérte a pápát, hogy hajtsa végre a naptárújítást, mint hatalommal rendelkező személy. Pontossággal felmutatta a régi naptár hibáit és hevesen kritizálta elődeit, mint például Nicolaus Cusanust és Pierre D ‘Allyt. X. Leó pápa felvette Hiddelbergi Pál javaslatát a Laterani Tanács napirendjére. A pápa megkérte Miksa császárt 1514-ben, hogy közölje az üléssel a németországi matematikusok naptárújítási munkáit.

17 Andreas Stibenius, matematikus és teológus, valamint Greorg Stanstetter, bécsi orvos és filozófus a császár által azt üzenték a pápának, hogy a naptárújítás esetében az év és hónap valóságos hosszát, valamint a Nap és Hold valóságos mozgását kell alapul venni és nem annak középarányosát. A napéjegyenlőségnek meg kell határozni egy pontos időpontot, el kell hagyni a 19 éves ciklust és a Hold fázisait az asztronómiai táblázatok alapján kell meghatározni. Egy 1500 évre szóló táblázat megszerkesztését javasolták, amely megjelöli pontosan a napéjegyenlőséget, a tavaszi holdtöltét és a húsvétok pontos időpontját. Azt is ajánlották, hogy iktassák ki az aranybetűt, mert a napéjegyenlőség és a holdtölte hosszúsági körönként változik, ezért az aranyszám sem lehet azonos mindenütt. Ezért egy egységesen meghatározott hosszúsági kört kell használni a számításokban, éspedig a római hosszúsági kört.7

m./ Iustingeni Joannes Stoeffler, a Tübingen-i egyetem matematika professzora is ugyanazt javasolja mint Andress és Georg, azzal a kitétellel, hogy ő a tavaszi napéjegyenlőség

6 Knaus Nándor Kortan ..., Budapest, 1877. 21. p.

J. I. Sur: Elbeszélések a naptárról Budapest, 1964. 138-140. pp.

7 Teodor, N. Popescu: Probléma strabilirii datei Pastilor Ortodoxia, 1964. nr. 3. 384. P67