Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés (2)
Húsvét- és naptárkérdés Egy másik kimagasló angolszász klérikus és húsvétszámítás szakértő': Wilfrid. 634-ben, Northumbriában született, a lindisfarnei kolostorban tanult, majd tanulmányi útra indult a kontinensre (Lyon, Róma). A pápáig is eljutott. Megismerte a római húsvétgyakorlat előnyeit (a Dionisius-féle ciklust és számítást) és elhatározta, hogy visszatérte után hazájában is bevezeti azt. Hazatérte után bensőséges kapcsolatba került Aldfrid herceggel, Oswin király fiával. Átvette az egyik legerősebb és legjelentősebb ír kolostor (Ripon) vezetését 661-.ben. Hatalmi erővel bevezette a római gyakorlatot. Ennek hatására az ír húsvétszámítást gyakorló lindisfarnei barátpapok kénytelenek voltak elhagyni a kolostort. Aldfrid herceget és édesanyját sikerült megnyerni a római húsvétgyakorlat számára, Oswin király azonban továbbra is hű maradt a régi kelta-ír gyakorlathoz. A kérdés tisztázása érdekében Oswin király gyűlést hívott össze Withbybe (664). A kelta-ír húsvétgyakorlatot Colmán védte. Hivatkozott e gyakorlat régiségére Columbanra (a kelta-ír gyakorlat egyik legismertebb hívére), mint szentre, aki nem tévedhetett. Colman azt hitte, hogy a kelta-ír húsvétgyakorlat apostoli eredetű, János apostoltól ered. A római húsvétszámítási gyakorlatot pedig Wildfrid védelmezte, állítva, hogy a britek és az írek elszigetelődtek a saját gyakorlatukkal, míg a római gyakorlat általánossá és elfogadottá vált a világ keresztyénéinek körében. Oswin királyra meglepően hatottak Mt. 17,18-19. Versei, melynek következtében kénytelen volt elfogadni a római gyakorlatot. Végül Péter apostol elsőségére hivatkozva egységesen elfogadták az új húsvétszámítási módszert. Colmán is elfogadta, de elszomorodva visszavonult néhány ír és angolszász barátpappal azokra az ír területekre, ahol még mindig a kelta-ír gyakorlatot használták (Jóna, Inisbofin szigete, Írország nyugati partvidéke). A 664-ben tartott withbyi határozatnak sikerült megoldani az angolszász keresztyének húsvétkérdését. További húsvétünneplési ellentétek csak az egyes ír és brit régi keresztyén területeken jelentkeztek. Ezután a római egyház fennhatósága alatt levő angolszász klérikusok és szervezők abban iparkodtak, hogy egyházilag egyesítsék az összes brit-ír területet. Alfrid (685-től) uralkodása alatt Ceoldfrid, jarowi apát és Adamnan, jónai apát munkálkodása nyomán fokozódott a római gyakorlat népszerűsége. Írország, Jóna kolostor központtal 716- ban elfogadta az új számítási módszert. Cak az úgynevezett 63
