Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Gaál Botond: Pál apostoltól Barth Károlyig és tovább
Dr. Gaál Botond tett engem.”(Gal 2,20)- Aki tehát református módon gondolkodik, létének értelmét nem csupán életének eseménytörténeti múltjából és nem csak jelenéből ítéli meg, hanem a Krisztusban látható jövő felől. Reá nézve is már valósággá lett az, amit Mózesre alkalmazva mond a Zsidókhoz írt levél 11. részének 27. verse: „Mintha látta volna a láthatatlant!” - Pál hit-szemlélete szerint a keresztyén embert - történeti léténél fogva - a hitbeli öröksége, az örökhagyó atyák hite, illetve azok szakadatlan bizonyságtétele ugyan a múlthoz köti, amennyiben azok a Krisztusról szóló evangéliumot helyesen tolmácsolták, de a hitével összekötött jelenbeli létét és minden alkotását viszont a Krisztus parúziája felól ítéli meg. Mármost ebből Isten és az ember személyes, közvetlen viszonyára nézve nem az következik, hogy az ember az Isten ismerete révén, vagy hite által tökéletesen birtokolni fogja Megváltó Istenét mint megismerésének tárgyát, hiszen ez még a teremtett, rész szerinti véges valóságra sem lehet igaz. Ehelyett a hit által „egzisztenciális benne- lét a tárgyban”14 következik be, ahogyan ezt Pál sokkal szebben fejezte ki: „Életünk el van rejtve a Krisztussal Istenben!”(Kol 3,3) De ez korántsem azt fogja eredményezni, hogy túllépünk az idői korlátunkon, vagy kilépünk az időből, mint azt a modern metafizika is teszi White head-del az élen,15 hanem pontosan fordítva: Krisztusban maga Isten lép be a valóságos idői, történeti világunkba. Másképpen kifejezve, azzal, hogy egyszerre két idői valóságban élünk, nem lépünk át valamiféle változhatatlanság vagy időtlen igazság platóni birodalmába, hanem ellenkezőleg, igenis megmaradunk az idői, változható és változtatható világban, de mindig a mennyei világ állandó megelőlegezése közepette. Ez a világ olyan értelemben transzcendens, hogy a Krisztusban közölt szeretete által az inkarnációban Isten belerejti magát a történelembe, és a feltámadás révén pedig magába emeli a történelmet.16 Pál szakadatlanul ennek az evangéliumi titoknak a bizonyosságát mondja el a gyülekezeteknek és az egész a világnak, hogy tudniillik Isten szeretetének aktusa a Jézus Krisztusban egyben az ő lét-közlése is. Erre a páli lelkületre rezonáltak a reformátorok, és ezt ismerte föl Barth Károly is. Ennek a történetiesen eszkatológiai látásnak a magva az, hogy Istennek a Szentírásban adott kijelentése igaz, és e kijelentésnek lényeges közlése van magáról a kijelentő Istenről, illetve Istennek a világgal való kapcsolatáról. Ezért bibliai talajon 14 Gáspár Csaba László: Metafizika és teológia, Confessio, XXII. évf. 1984/2. 55. 15 V.ö. Gregory S. Cootsona: The Deep Fault Line in Religion about Science. Science and Spirit, Vol. 9. Issue 2., 1998. 20-23. 16 V.ö. Gáspár Csaba László, i.m. 51. 58
