Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Pásztor-Kupán István: Kicsoda az "Aki tegnap és ma és mindörökké ugyanaz?"

Kicsoda az, aki "tegnap és ma és mindörökké ugyanaz"?

annak aktív részvétele mellett - száll szembe a kísértével. Krisztus tehát emberi természete által válik követendő példává a hívóik számára, hiszen így bizonyítja, hogy Adám rossz döntése nem az emberi természet eleve tökéletlen teremtéséből fakad, hanem megfordítva: Adám tökéletesnek teremtett emberi természetét a benne lévé' értelmes lélek szabad döntése változtatta tökéletlenné. Augustinusnak az ember négy állapotáról alkotott felfogása szintén ezt a gondolkodásmódot tükrözi.10 11 Éppen ezért fogalmaz helyesen Küroszi Theodorétosz, amikor a Krisztus megkísértésének elemzésekor ezt írja: „[Krisztus] a böjtölés által párbajra hívja az ellenfelet, akit azonban emberi bölcsességgel (avGpcmuvri (|)iA.oao(j)ia) győz le, nem pedig az istenség hatalmával (e^OUGia GeOTiycoc;)”.11 Antiochia így válaszolni tudott mindazokra a kérdésekre, melyeket a Aoyöq-GOtp£, séma alapján álló Alexandria többé- kevésbé torzóban hagyott, így pl. helyesen értelmezhette a Krisztus nagycsütörtök esti fohászát is, amely nyilvánvalóan két akaratról tanúskodik.

Ha most a Canterburyi Anselmus elégtétel-tanának vonalán ismét a Heidelbergi Kátéhoz folyamodunk, a 16. kérdésre adott feleletben szintén megtaláljuk a fenti gondolatsort:

H.K. 16: Miért kell neki valóságos és igaz embernek lennie? F: Mert Isten igazságossága megköveteli, hogy ugyanaz az emberi természet fizessen meg a bűnért, amely azt elkövette [...].

A fenti mondatból következik az is, hogy a kereszten elsősorban az emberi természetnek kell elszenvednie Isten büntetését, hiszen csak így teljesedik be Isten igazságossága. A Megváltó személyéről alkotott óegyházi felfogások elemzése során nem feledkezhetünk meg arról, hogy mindkét iskola krisztológiai sémáját alapvetően önnön szoteriológiája határozta meg, még pontosabban az a tény, hogy Alexandriában illetve Antiochiában milyen és mekkora megváltásbeli szerepet tulajdonítottak Jézus Krisztus emberi természetének.

10 1. A bűneset előtt az ember tud vétkezni és nem vétkezni; 2. A bűneset után nem tud nem vétkezni; 3. A megtérés után tud nem vétkezni; 4. A megdicsőülés után pedig nem tud vétkezni.

11 koAei grív tt| jtevvri tov avtutoAov etg tr|v tcoAt|v, jtepvyivetat Se autón avGpcoTtivri <l>AoCTO<t>i.a aXX° ouk e^ouaia Georntog - ld. Küroszi Theodorétosz, népi trig Kupiou er|ar|Gpco7tTiaecog, cap. 24 in PG 75, 1464A.

33