Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Pásztor-Kupán István: Kicsoda az "Aki tegnap és ma és mindörökké ugyanaz?"
Pásztori-Kupán István A szenvedés és a halál a bűn büntetése az ember életében. De hogyan értelmezendő akkor Krisztus szenvedése, aki bűntelen volt? - kérdezi Apollinarisz. És ezen a ponton - jóllehet nemes szándékkal - eltávolodott az ortodoxiától. Azt állította, hogy különbség van az általános emberi természet és a Krisztus emberi természete között, mivel az O emberi természetéből hiányzott az az elém, amely a bűn értelmi szerzője, azaz a teremtményi értelem (vouq, ill. MA)%r| A.oyiKr|). Az értelmes emberi lelket Krisztusban az Ige helyettesítette. Ezáltal az O emberré válása tulajdonképpen az Igének és az emberi testnek az egyesülését jelenti. Ezért használta Apollinarisz a Jn.1,14 alapján mindig a aapKOaiq-t (testtéléteit), és mellőzte az akkor egyre elterjedtebbé váló av0pco7tr|atq (emberré válás) kifejezést, hogy ne kelljen az emberré válással együtt az értelmes emberi lélek felvételét is elismernie, amelyet azonban Athanasziosz mindvégig vallott, noha nem tudta a Krisztus emberi lelkének funkcióját kielégítően meghatározni. Apollinarisz nem kételkedett abban, hogy tétele összhangban áll Pál apostol kijelentésével: Krisztus mindenben hasonló hozzánk, a bűnt kivéve. O csupán egy tökéletesebb - bűn elkövetésére eleve képtelen - emberi természetet tulajdonított az Úrnak.6 Mi következik mindebből? Apollinarisz egyházvédő szándékának elismerése mellett meg kell állapítanunk, hogy ez a krisztológiai megközelítés nem tud feleletet adni az olyan lényeges kérdésekre, mint: > Jézus Krisztus lelki-szellemi gyarapodása gyermekkorától felnőttkoráig: hogyan fejlődhet lélekben és tudásban az, akinek nincs emberi lelke, és a benne lévő Ige eleve mindentudó? > Jézus Krisztus megkísértése (ha nem volt valóságos emberi lelke, akkor a kísértésnek nincs tétje, s így a Mt. 4-ben, a Mk. 1-ben stb. leírtak csupán színjátékká válnak); > Jézus Krisztus szenvedése: csupán a test szenvedett tehát? - netalán maga az Ige is?7 6 Ezzel nem csupán Areiosz, de Szamoszatai Paulosz ellen is hadakozott, aki „inspirált emberré” (av0pcojto<; OCV0£O<;) degradálta Krisztust, és adopcionista nézeteket vallott. Apollinarisz az emberi értelem kiiktatásával akart felelni Szamoszatai tévedésére: Krisztus már csak azért is több az ószövetségi prófétáknál, mert cselekedeteit nem emberi lélek, hanem maga az Ige irányítja, a Jordánban történt keresztsége által tehát nem adoptálható, mert már Isten. Apollinarisz kifejezése a Krisztus istenemberségének megjelölésére a VODg EvaapKOt; (megtestesült értelem) volt. (ld. Szent Athanasziosz művei, Ókeresztény írók, V. kötet, p. 566.) 7 Apolbnarisz krisztologiai kálváriájához tartozik, hogy tulajdonképpen az Ige szenvedés mentességének védelmében dolgozta ki tanítását, és többek között éppen a Krisztus szenvedésére nem tudott kielégítő' magyarázattal szolgálni. Ld. még 30
