Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Geréb Zsolt: A misszió kérdése az első Thesszalonikai Levélben

A MISSZIÓ KÉRDÉSE AZ I. THESSZALONIKAI LEVÉLBEN

A missziói teológia másik fontos eleme az üdvösség egyetemessége. Az evangélium olyan isteni erőt rejtett magában, mely áttör minden nyelvi, kulturális határt. Térítő útjai rendjén Pál nem vette tudomásul azokat a korlátokat, melyek az evangélium útjában állottak és meg akarták kötni az apostolt missziói szolgálata ki- terjesztésében a pogányok földjén (IThessz 2:16).Térítői szolgálata rendjén mindig az a kényszer vezette, hogy mind a zsidóknak, mind a görögnek hirdesse az evangéliumot. (Róm 1: 14). Az általa alapított egyházakat szintén arra buzdította, hogy a Jézus Krisztusról szóló jó hírt minden területre eljutassák. Örömmel állapítja meg, hogy a thesszalonikai gyülekezet közvetítése által az evangélium szava nemcsak Makedonia és Ackhája tartományába zendült ki, hanem minden helyre kisugárzott.(IThessz 1:8)

Az intelmek rendjén arra buzdítja az olvasókat, hogy a kívülállók iránt tisztességesen viselkedjenek (1 Tessz 4,12). Azt tanácsolja nekik, hogy a keresztyén hit jó ízéről azáltal győzhetik meg a legjobban a kívülállókat, ha korrekt módon és szeretetteljesen viselkednek irántuk mindennapi forgolódásaik alkalmával. (IThessz 3,12: „Titeket pedig gyarapítson az Úr és tegyen bőségesekké az egymás iránt és mindenki iránt való szeretetben” ).

21