Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Geréb Zsolt: A misszió kérdése az első Thesszalonikai Levélben
A MISSZIÓ KÉRDÉSE AZ I. THESSZALONIKAI LEVÉLBEN 4. Pál missziói teológiája Az apostol leveleiben nem találkozunk egy tételesen megfogalmazott missziói teológiával. Az egyes gyülekezetekhez írt leveleiben tisztázza apostoli küldetésének lényegét. Legtömörebben ezt a Római levél prológusában fejezi ki: „Mert nem szégyellem a Krisztus evangéliumát, mert Istennek hatalma az minden hívőnek üdvösségére, zsidónak először meg görögnek” (Rom 1:16). Az első Theszalonikai levélben többször fordul elő’ az euangelidzó, kérüssó, katangello, lalein ton logon, euangélion, logos tou theou, logos, logos tou kyriou kifejezés. Ezek mindig a missziói igehirdetésére vonatkoznak attól függetlenül, hogy az apostol, a munkatársak, vagy a gyülekezet végzi ezt a tevékenységet. Vegyük sorra a legfontosabb előfordulási helyeket: „A mi evangéliumunk ti nálatok nem áll csak szóban, hanem isteni erőben is, Szent Lélekben is, sok bizodalomban is,...” (IThessz 1,5). E vers megértéséhez szükséges az előző mondat figyelembe vétele, melyben Pál a missziói tevékenységének üdvtörténeti alapjáról beszél: „Tudván Istentől szeretett atyámfiai, hogy ti ki vagytok választva.” Isten üdvtervében a pogányok is szerepelnek a zsidók mellett. Az üdvösségre néző tervét Isten az apostolok igehirdetése által adta tudtul a görög ajkú hallgatóknak. Prédikációjukat Pál saját evangéliumának nevezi. Igehirdetésében Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának megváltó erejéről tesz bizonyságot. (Róm 1:16, 1 Kor 1:23, 30). A missziói prédikáció tehát nemcsak a múltban lezajlott eseményről szóló beszámoló, hanem olyan erő, mely által Jézus Krisztus megjelenik a gyülekezetben a Szent Lélek által. „Az evangélium ereje Isten megváltó, gyógyító és teremtő ereje, mely az igehallgatók megtartását viszi véghez. Ez az erő azonos Isten Leikével, aki az emberekben munkálkodik megváltásuk javára”.10 Pál igehirdetésének jellemzéséhez tartozik az ellentét harmadik tagja is: nem csak szóban, hanem sok bizodalomban (plérophoria). A bizalom az apostol sajátja. Prédikációja azért nem marad üres beszéd, mert a Szent Lélek által teljes belső reménységgel és meggyőződéssel hirdette a Jézus Krisztusról szóló örömüzenetet. Az isteni erők mellett az adott erőt igehirdetésének, hogy hittel szólotta az evangéliumot. A hit pedig abból a meggyőződésből fakadt, hogy az örömüzenetben Isten igazsága jelentetik ki (Róm 1,16-17).’ 10 F.J. Pop. Bijbelse worden en hun geheim. Boekencentrum 1964 17