Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Geréb Zsolt: A misszió kérdése az első Thesszalonikai Levélben
A MISSZIÓ KÉRDÉSE AZ I. THESSZALONIKAI LEVÉLBEN méltó helyet kap Isten mellett. Az Atya megbízásából felelős szerepet nyernek az egyház szolgálatában. A feladat elvégzéséről Istennek adnak számot, aki az egyház növekedésének csodáját végbeviszi. Timotheus Krisztus evangéliumának hirdetésében volt Isten munkatársa. Az Atya mint igehirdetőt hívta el az egyház szolgálatára. A misszió munkásainak elsőrendű feladata a Jézus Krisztusról szóló evangélium hirdetése volt. 3. A missziói gyakorlata, missziói tevékenységének módszere Pál missziói tevékenységét apostoli megbízatása határozta meg (IThessz 2,4). Elhívása órájától egyetlen dolog volt fontos számára: engedelmesen töltse be azt a küldetést, melyet a felemeltetett Úrtól kapott, hűségesen hirdesse Isten evangéliumát a pogányok között, hogy üdvözöljenek. (IThessz 2,16 ). Missziói útjait nem emberi koncepciók vezették, hanem Isten üdvterve. Tudta azt, hogy Jézus Krisztusban Isten a zsidók mellett a pogányokat is kiválasztotta az üdvösségre (IThessz 1,4). Ezt a bizonyosságot megerősítette Isten szeretetének és a Szent Lélek munkájának megtapasztalása a görög ajkú gyülekezetekben. Igehirdetői megbízatását először a hellenista egyházban ismert vándormisszió formájában gyakorolta. A szíriai Antiochiában létrejött gyülekezethez kapcsolódott, amely missziói tevékenységet folytatott (ApCsel 13). Térítői útjaira mindig egy-két munkatársával indult el. Lukács feljegyzése szerint az antiochiai ekklézsia küldte ki őket missziós területekre (Ap Csel 13,1; 15,35; 18,22). Vajon milyen meggondolás vezette az apostolt, amikor Görögország felé tekintett és nem Eszak-Afrika irányába? Erre a kérdésre a kutatók a következő választ adják: Pál döntését valószínűleg az Ezsaiás 66,18-20 próféciája befolyásolta, amely Czilicia, Lidia, Müsia, Bithinia és Makedonia tartományait sorolja fel, mint olyan földrajzi részeket, melyek „még nem hallottak Istenről és az ő dicsőségéről”.7 A Római levélben azt írja az apostol, hogy régóta készült a Birodalom fővárosába, azzal a céllal, hogy a római keresztyének előtt hirdesse az evangéliumot, és lelki javakat közöljön velük (1, 11-15; 15, 19). Egyben arra is gondolt, hogy a gyülekezet tagjai segítséget fognak neki nyújtani a hispaniai misszió előkészítéséhez (15,23-24.) Pál már a thesszalonikai tartózkodása idején azt tervezte, hogy a Via Egnatian tovább halad Nyugatra 7 R.Riesner. Die Frühzeit des Apostel Paulus. Tübingen. 1994.; J.Gnilka: Paulus von Tarsus. Herder. 1996 13
