Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Ágoston István György: Lorántffy Zsuzsanna évforduló 2000-ben

Dr. Ágoston István György leiket. Zsuzsanna kilenc éves volt, mikor anyja meghalt, és tizennégy volt mikor apját eltemette. A család 1608-ig tartózkodott Ónodon az ónodi várban, ahonnan nem messze volt Mohi puszta. 1241. április 12-én vérzett el a magyar hadsereg a tatárokkal vívott csatában, ahol egy Lorántffy-ős is elesett. Ónodon tanulhatta meg az első betűket, az írást, az olvasást, itt lehetett első találkozása a köny­vek könyvével, a Bibliával, mely számára az élet napiparancsa, zsinórmérté­ke lett. Amihez hozzáigazította életét, amelyből vigasztalást és erőt merített a sorsdöntő napokban egészen utolsó szívdobbanásáig. Erről tett hitet kortársai előtt, meg napjainkig ránk marad írásaiban is, leveleiben és könyvében, a "Mózes és a próféták"-ban. Minden bizonnyal az ónodi romantikus környezetben szerette meg egész életére - mint ahogyan erre leveleiben utal - a szép természetet, az ékes tájakat, a virágokat, a kerteket, a gyümölcsösöket, az égi madarakat, a lovakat, amiket ott az ónodi széles mezőkön ficánkoltattak apja lovasai és vitézei a vár körül Ónodon szerethette meg először mint gyermeklányka a háziipari tevékenységet. Itt látta először a kenderáztatást, a fonást, a szövést. Az ilyen munka végzésére utaló dűlő- és földrajzi nevek Ónod leírásában már a XIV. századi oklevelekben is fellelhetők. Itt tanulhatta meg először a varrás és hímzés alapelemeit, amellyel később maga is oly nagy szeretettel és hoz­záértéssel csinált saját kezűleg a templomokba csodaszép úrasztali térítőkét. Tehát a szülőföld, Ónod felejthetetlen, egész életre szóló benyomásokkal vésődött be lelkivilágába azalatt a nyolc év alatt, amit ott eltöltött. Mert 1608- ban a Dobó-ősök jogán atyja a sárospataki uradalmat 313.000 forintért meg­váltotta és a család odaköltözött. (Dr. Szabó Lajos, Lorántffy Zsuzsanna em­lékére, 1985., kézirat) Zsuzsanna életének megpróbáltatásai már gyermekkorában elkezdőd­tek. Számára Patak szomorúságokkal kezdődött. Öt év alatt három halottját teszik koporsóba. Meghalt testvére Erzse, 1609-ben édesanyját temeti el, 1614-ben atyját, nem sokkal ezután mostohája, Andrássy Kata is elmegy a minden élőknek útján, s mikor már szinte összecsaptak feje felett a megpró­báltatások hullámai, megjelent egy hívő, délceg fiatalember, Rákóczi György, akivel örök hűséget esküdtek egymásnak, amit mindhalálig megtar­tottak. Házasságukból öt gyermek született, de csak kettő: György és Zsig- mond értek meg felnőtt kort. A fejedelmi székbe György követte apját, Zsigmond a székelyek generálisa lett. Lorántffy Zsuzsanna egyénisége különlegesen szép jellemvonásokat hordoz. Tervszerűen törekszik arra, hogy a rábízott javakkal, gazdagságával, birtokaival, lelki kincseivel mások lelkületének a nemesítését, életértékeinek az emelését szolgálja. Ezzel együtt emelkedik ki hivatástudata, mely az em­beri élet különféle területein nyilvánult meg. Azt tartotta, hogy a célok eléré­sében soha sem győzünk eleget dolgozni. Hisz a nevelés sikerességében, az emberek nevelhetőségében, melyért maga is személyesen is sokat fáradozott. Fogékony volt a haladás szellemé­116

Next

/
Oldalképek
Tartalom