Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Győri István: A református felsőoktatás néhány kérdése
Dr. Győri István A REFORMÁTUS FELSŐOKTATÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE1 Tisztelt Konferencia! Kedves Kollégák! A feladatom az, hogy a felsőoktatás aktuális kérdéseiről szóljak, s mindezt a rendelkezésemre álló 15 percben és a református pedagógia szemszögéből. Átfogó képet nem adhatok, csak a legfontosabb kérdéseket, problémákat igyekszem felvillantani. Előadásomban a rövid történeti áttekintés után a következő kérdéseket szeretném érinteni: a mennyiségi szemlélet által indikált eltömegesedéssel együttjáró kontraszelekció veszélyei, az integrációs kényszer és annak reális esélyei, az egyetem vagy református szakkollégium dilemmája, végül pedig az örökké aktuális kérdéspár: mit vár a református felsőoktatás a református középiskolától és megfordítva, mit vár a református középiskola a református felsőoktatástól. A rendszerváltás óta eltelt egy évtized itt is megteremti lassan a történeti távlatot, s egyszersmind adja is a számvetés szükségességét. Közvetlenül a rendszerváltás után szükségessé vált az akkor működő teológiai főiskolák, akadémiák, egyetemi jogú akadémiák jogi státusának, finanszírozásának rendezése. Komoly lehetőségként vetődött fel az, hogy ezeket az állami egyetemek karaivá kell átalakítani. Az An- tall-kormányban megvolt erre nézve a politikai szándék. Ezzel egy olyan modell jött volna létre, amire volt már példa a magyar felsőfokú oktatásban. Református részről a két háború között a debreceni Tisza István Tudományegyetem része volt a református hittudományi kar, ezt egészítette ki az akkori tanárképző intézetek analógiájára a lelkészképző intézet. Ugyanakkor ez a modell nagyjából a nyugat-európai kontinentális teológiai képzés rendjéhez igazodott volna (Németország, Ausztria, Hollandia, Skandinávia). A történelmi egyházak közül a református és az evangélikus nyitott volt erre a megoldásra. A katolikus egyház ellenezte, a korábban a Szabadegyházak Tanácsának tagjai is inkább az önállóság mellett akartak maradni. De az ötletért az állami egyetemek sem lelkesedtek igazán. Magyarországon az egyetemek nem voltak a rendszerváltás élenjárói. így a kérdés lekerült a napirendről. 1 Az Országos Református Tanáregyesület X. országos konferenciáján 1999. november 13-án elhangzott előadás. 47
