Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában

idők előtt kötött mennyei szövetséget. Persze gyenge ebben a bibliai megalapozottság, és akadályt jelent a szövetség kategóriáihoz való ragaszkodás e területen is. Más teológusoktól átvett felfogásban van a nézet eredete.

3. Sajátos alkotó elem a föderál-teológiában a cselekedeti szövetség képzete. Van Asselt szerint ez az Adámmal kötött cselekedeti szövetség nem teológiai konstrukció, hanem történeti adat, mint a bűneset.1 A Szentírás a bűnesetről, mint történeti eseményről szól, de az édenkerti szövetségről nem. Jogosak azok az alapvető kifogások, amelyeket Barth e szövetségi dualizmussal szemben följegyez. Itt különösen érezhető a bibliai megalapozottság hiánya.

4. Mivel a szövetség fogalmával kívánja leírni a föderál-teológia az üdvözítés mennyei elhatározását, így dualizmust visz be a Szentháromságba is, amit Barth szintén elítél, és ez egész képzetet mithologiának minősíti.1 2 Coccejusnál a dualizmus nem ennyire éles. Élét veszi azzal, hogy ebben a kapcsolatban is beszél a Szentlélek munkájáról.

5. A legsajátosabb Coccejus rendszerében az a lépcsőzetesség, ami mozgalmassá teszi az üdvözítés útját úgy történelmi síkon, mint az egyéni élet területén. Az abrogatio-k lépcsői sokat bírált részletei tanításának, és többféleképpen értelmezett részletek. Nem szükséges ebben evolúciós folyamatot látni. Még ha a követők hamar megszabadultak is a rendszer eme részletétől, mégis jelentős mind a történetiség érvényesítésében - még ha szélsőségekhez jutottak is e nyomon mind az egyéni hitélet leírásában. Ez utóbbit aztán a pietizmus használta fel.

6. Talán a legjelentősebb érdem a föderál-teológia coccejusi megjelenésében az, hogy benne az üdvösség történeti és egyéni ke- gyességi kibontakozása egyensúlyban van. Ennek az egyensúlynak a felborulása vezet szélsőségekhez.

1 ASSELT, Willem Jan van: i.m. 121. p.

2 BARTH, Karl: i.m. 69. p.

42