Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Börzsönyi József: A föderál-teológia jelentkezése a holland teológiában

roly a "Die Kirchliche Dogmatik" IV/1 kötetében szánt tág teret Coccejus értékelésének. Ezzel még korántsem soroltuk fel azokat az önálló munkákat sem, amelyek Coccejus felfogásával foglalkoznak a teológiai lexikonok cikkein kívül, csupán egy-egy kiemelkedő művet említettünk. Zoványi Jenő múlt század végi, Kolozsvárt készült munkája1 mutatja, hogy korántsem maradt Coccejus a holland teológia bel- ügye. Tanításai eljutottak Erdélybe, és Magyarországon is heves vitákat, éles harcokat okoztak. Munkái terjedelmüknél fogva is tekintélyesek. Nem csoda, ha messze csapó hullámokat indítottak el. A teológia iránt is érdeklődő jogász fia, Johann Heinrich Coccejus 10 vastag kötetben adta ki apja munkáit Opera Omnia címen, és ez a terjedelmes mű három kiadást ért meg (1673-15, 1689, 1701), sőt még két testes kötetre rúgott ezen túl a levelezés és alkalmi előadások anyaga, az Opera Anecdota.

Ez a mind terjedelmében, mind tartalmi gazdagságában jelentős munka nem ok nélkül teremtett iskolát, és beszéltek legalább egy fél évszázadon át szerte mindenütt coccejánizmusról. Azóta is folyamatos Coccejus műveinek kutatása, értékelése pedig különböző álláspontokhoz vezetett. Jan van Asselt két nagy irányt említ, amely szerint Coccejus szerepét a kutatók a teológia történetében meghatározzák, de e két irányzaton belül is vannak hangsúly- és megközelítésbeli különbségek. Az egyik irányzat ilyen vagy olyan megfigyelések alapján arra a megállapításra jut, hogy Coccejus teológiája egy olyan folyamat kiindulópontja, amely a historizmushoz vezet. Olyan történelem-fogalmat vezetett be a teológiába, amely a historizmushoz vezet. Olyan történelem-fogalmat vezetett be a teológiába, amely a történelemben immanens-evolúciós, belső fejlődési sajátosságot tételez fel.1 2 Ilyen nevekre utal itt van Asselt, mint W. Gasz, Ludwig Diestel, Gottlob Schrenk, Grete Möller, Karl Barth. Nem teljesen egyformán vélekednek ezek a teológusok Coccejus munkásságáról, de a történelem és a fejlődés kérdését mindnyájan ott találják a föderál-teológia e kimagasló egyéniségének munkáiban.

Wilhelm Gasz3 Coccejus rendszerének kulcsát a cselekedeti szövetség értelmezésében látja. Ez írja le Isten és a büntelen ember viszonyát, és ez válik minden későbbinek mértékévé. Ezzel feszültségben állónak látja Coccejus tanításában az üdvösségről szóló, minden idők előtt történt mennyei megállapodást. Gasz ezt a reformátori alapelv és

1 ZOVÁNYI Jenő: A coccejanismus története. Budapest, 1890.

2 ASSELT, Willem Jan van: i.m. 2. p.

3 GASZ, Wilhelm: i.m.

29