Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 1. szám - Dr. Barcza József: A Református Egyház szerepe a forradalomban különös tekintettel Ravasz László ny. püspök jelentőségére

lyás Lajos levéli lelkipásztor Mosonmagyaróváron október 26-án a gyilkos sortüz után a tömeg lincselésétől egy ávós tisztet mentett meg. Budapesten, a Zsinat végrehajtó szervének, a Konventnek a székhe­lyén kínosan kiderült, hogy az egyházkormányzat működésképtelenné vált, pedig elérkezett a legitim újrakezdések ideje. Bereczky Albert lel- készi elnök, dunamelléki püspök súlyos betegen a pártkórházban fe­küdt. Mindkét helyen világi elnöktársa: Kiss Roland erkölcsileg már korábban ellehetetlenült, október 31-én tisztségeiről le is mondott. Mint ahogyan ezt aznap több prominens vezető is megtette. A refor­máció emléknapján a Kálvin téri templom előtt forrongó hangulatú tömeg követelte Bereczky Albert távozását és 1948-ban kényszerűség­ből távozott elődjének: a köztiszteletben álló Ravasz Lászlónak a visz- szahívását. Számos lelkész és gyülekezeti tag pedig felelős iránymuta­tást kért. A Konvent jogi osztályának vezetője minderről tájékoztatta Győri Elemér elnökhelyettest, dunántúli püspököt, aki a közlekedési bizonytalanságok miatt Pápáról nem távozott el. Telefonon azt az uta­sítást adta, hogy a dunamelléki püspökhelyettes: Pap László vegye fel a kapcsolatot Ravasz Lászlóval, mert most rá van szükség és ketten te­gyenek meg mindent az egyház szép és jó rendjének érdekében.“ Ok november 1-én találkoztak a Ráday Kollégiumban. Ott az egyre növekvő számú jelenlevők törvényes alapon, a Zsinat 148/1944. sz. határozata értelmében a háborús viszonyokra való tekintettel éltek a gyűlés hatáskörének kivételes átruházásával, megalakították a fentebb említett Intézőbizottságot és ~ egyebek mellett - annak lelki, szellemi irányítását a Zsinat és Konvent törvényes elnökének tekintett Ravasz Lászlótól kérték. Ezért hangzott el még aznap rövid rádió szózata „ A magyar reformátusok szava címmel. Benne „ Kéri a lelkipásztorokat, hogy legyenek népünk élő lelkiismerete. Mint az Ige hű sáfárai, tisztán és bátran tolmácsolják Isten irgalmas üzenetét, vigasztalásul, feddésül és világosságul. Kérjük a presbitereket, mint magyar népünk, s külö­nösen a falu társadalmának demokratikus úton kiválasztott elitjét, hogy a nemzeti egység, a társadalmi igazságosság és a testvéri szeretet szolgálatában példaadóan elöl járjanak. A nemzeti egység mindent át­fogó keretében építsék a keresztyén egyházak és a hívő lelkek erkölcsi szolidaritását, különös tiszteletben tartván mindenkinek meggyőződé­sét és lelkiismereti szabadságát. f71 fRefoj-mátus flxyyfjáz szej'epe a fori'adafoin£an Csizmadia Károly: Gulyás Lajos életútja és halála. Confessio 1990. 3.sz. 118- 120. Az eseményekről Debrecenben meglátott hiteles képet nyújt Török István: Fel­számolás és újrakezdés. Confessio 1996. 3.sz. 78-83. Azt jogilag elemzi Kardos Já­nos 1958. február 11-én Ravasz Lászlóhoz írt levele. A Sárospataki Tudományos Gyűjtemények Nagykönyvtára Kt. d. 14.587. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom