Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 1. szám - Prof. J. Wajne Baker: Egyház, állam és rajongás

CProf. ff. Is). CBaÁer ság csupán a múlandó világ fölött uralkodik és nem Isten Országa fö­lött. Amikor Buliinger értesült arról, hogy Jud csatlakozik Schwenckfeld nézeteihez, újból erőfeszítéseket tett, hogy meggyőzze őt tévelygéséről. Martin Bucer is bekapcsolódott, hogy visszaterelgesse Judot a reformá­tus nyájba. Bucer körbeutazta a felső-németországi és a Svájci Konfö­derációbeli egyházakat 1533 tavaszán. Utján a zwingliánus és lutherá­nus felek közötti megegyezést igyekezett munkálni az úrvacsora kérdé­sében. Májusban Zürichbe ért, s itt némileg sikerült meggyőznie Judot Schwenckfeld tévelygéséről. Nézeteinek részleges megváltoztatását Jud megírta Schwenckfeldnek második levelében. Válaszában Schwenckfeld győzködte, hogy „ legyen a Lélek és az Új­szövetség szolgája, s ne a Mózesé és a betűé . Az elöljáróságnak aláve­tett egyház új pápaságot eredményez. A külső dolgokat hangsúlyozó egyház nem lehet Krisztus igaz egyháza. Levele vége felé Schwenckfeld elismétli tételeit a régi és új szövetség, valamint az 0- és Újszövetség népe és egyháza közötti különbségről. Levelét Strassburgból írta, ahol korábban megjelent a synodus előtt nézeteinek védelmére. Július 11- én Bucer írt Buliingernek és Judnak, s az utóbbinak szóló utóiratban megjegyezte, hogy „ Schwenckfeld vitatkozott velünk , mintegy emlé­keztette Judot, hogy Schwenckfeld a rossz oldalon állt a vitában. Bucer megjegyzése Buliingernek viszont azt juttathatta eszébe, hogy az anabaptisták csaknem teljes türelmet élveznek Strassburgban. Capito türelmes magatartása jól ismert volt, Bucerre pedig kedvező hatást tett a Schleitheimi Hitvallás szerzője (1527) Michael Sattler. A legnevesebb radikálisok számosán — Hans Denck, Pilgram Marpeck, Sebastian Franck, Melchior Hoffmann — éltek vagy fordultak meg Strassburgban. Maga Schwenckfeld két évig lakott Capito házában. S bár 1531-ben Capito szembefordult vele, mégsem távozott a városból 1534-ig. Nem csoda, hogy Buliinger azt írta Ambrosius Brarernek és Johannes Zwicknek, hogy „ a mihaszna söpredék és tévelygő fickók so­kasága gyűlt össze Strassburgban. Hogy kinek a bűne ez, nem tu­dom. Buliinger ezt a megjegyzést 1533. július 25-én tette, két héttel az után, hogy Bucer gúnyosan utalt Schwenckfeldre az említett utóirat­ban. Meglehet, hogy Buliinger részben Bucert hibáztatta, amiért a radiká­lisokkal szembeni tolerancia megértésre talált Strassburgban. Ebben az időben Buliinger nem igen bízott Bucerben. Bizalmatlanságának oka, hogy Bucer igyekezett meggyőzni a zürichieket Luther jóakarata felől. S ugyancsak kérdésesnek találta Bucer álláspontját az elöljáróság hatal­ma felől a vallási ügyekben. 1533 őszén levélben meg is kérdezte 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom