Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 1. szám - Dr. Benke György: A kisgyermekek keresztyén szellemű nevelése

CÄ Hisyyerme/ielí keresztyén szefíemü neueíése

Bibliát, a teljes Bibliát. A történetek elmondása többet jelent, mint azoknak képes bemutatása. (Nem kell bizonygatni, hogy a képregények agyonütik a regényeket; éppen azok értékét nem tudják közvetíteni. A sztori nem egyenlő a tartalommal, a mondanivalóval. Elmondással, figyelmes olvasással lehet elmélyíteni a bibliai történeteket. (Saját magamon, ill. gyermekeimen tapasztaltam, hogy mennyivel több az a mese, amit az édesanya vagy nagymama vagy édesapa este, a kiságy mellé ülve mesél rá figyelő, megnyugvó gyermekének, mint amit a TV-ben lát magárahagyöttan az esti mese programban!). A bibliai történeteket mesélve, elmondva, tanítva a gyermekeket nem zavarja az, ami a felnőtteket zavarni szokta, hogy 2-3000 év telt el azok óta az események óta, hogy angyalok, démonok a szereplői a történeteknek, és hogyan egyeztethetők össze a bibliai csodák a ma ismert fizikai törvényszerűségekkel.

Az énekek, imádságok különösen alkalmasak a hit ébresztésére, lelki kapcsolatok ápolására. És a kapcsolatok mindkét irányát a legkomolyabban vehetjük: a vertikálist, a horizontálist egyaránt. Kapcsolat Istennel, akihez énekelek vagy imádkozom, és kapcsolat azokkal, akikkel együtt énekelek vagy imádkozom. Legyen természetes és szívből fakadó az éneklés is, az imádkozás is akár családban, akár iskolai vagy gyülekezeti közösségben végezzük azt. Milyen sokat jelentő, szinte kiváltság annak a gyermeknek az imádkozás, aki látja szüleit, vezetőit imádkozni. De ha valaki nem imádkozik, és úgy tanítja gyermekét vagy a gyermekeket imádkozni, az eleve mondjon le erről, mert többet árt, mint használ. Ilyenkor a gyermek azt érzi, hogy az imádkozással csak egy többlet-kötelességet raknak rá; kötelességből pedig van már elég rajta.

Végül, ami a fentiekből is következik, hadd hangsúlyozzam, hogy csak az tud tanítvánnyá tenni másokat — amiben meghatároztuk nem is mi, hanem maga Jézus a keresztyén nevelés tartalmát és célját —, aki maga is tanítvány. Nem kész tanító, akinek nincs szüksége a továbbtanulásra, a továbblépésre, hanem aki maga is tanul, aki maga is figyel a Mesterére, Jézus Krisztusra. Docendo discimus - tanítva tanulunk, - minősítetten érvényes ez a keresztyén pedagógusra minden szinten, az óvodától kezdve az egyetemi vagy templomi katedráig.

75