Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 1. szám - Börzsönyi József: A bosszú a zsoltárokban
börzsöny/ József a. ) Mind az egyéni panaszénekben, mind a nép panaszában 3 illetve 4 részlet mutatható ki. Először a zsoltáros Isten elé tárja helyzetét, nyomorúságát, amibe jutott, vagy amiben népe van ( Zsolt 79,1 » 4), lehetőleg nagy részletességgel bemutatva. A második elem a segítségért való kiáltás, a segítségkérés (Zsolt 74,24 - 27). Ezekhez csatlakozik a büntetésnek, a megtorlásnak leírása, ami lehet rövid jelzésszerű (Zsolt 76,6), de lehet messzemenő részletezés is (Zsolt 109,6 - 20). A büntetés mértéke is lehet különböző. Gyakran a véghezvitt vagy szándékozott gonosz visszafordítása (Zsolt 7,17), de lehet a büntetés 7-szeres is (Zsolt 79,12), olykor a büntetés nem kevesebb, mint a halál (Zsolt 55,16), élve a holtak hazájába kerülés és további kegyetlen büntetések felsorolása (Zsolt 58,7 - 9). Negyedik elemként zárulhat a zsoltár hálaadással és annak ígéretével, hogy a szabadító és igazságot szolgáltató Isten dicsérete hangzik majd nemzedékről nemzedékre (Zsolt 79,13). Két következtetést lehet levonni a zsoltárok ezen szerkezetéből. Először, hogy nem bosszúvágyból, személyes bosszúból fakadnak az ítélet részletei, hanem a megalázott és jogfosztott segélykiáltásai ezek. Másodszor, hogy a bosszú, a megtorlás célja nem önmagában van, hanem az igazság győzelme a cél, a jogosság megvalósulása. Ha ezekre az összefüggésekre tekintettel vagyunk, más megítélés alá esik a bosszúállás. b. ) Továbbá nem lehet figyelmen kívül hagyni ezen zsoltárok megítélésénél azt sem, hogy az egész ókori Keleten általános gyakorlat volt az ellenséggel szembeni harcban, az igazság védelmében átokmondásokat felhasználni.1 Nem különleges, ha ezt Izráel imádságaiban is megtaláljuk Izráel hite szerint módosítva. c. ) Izráelben Isten és népe viszonyát különösen is a szövetség fogalmával jelölik. Ebben a viszonyban helye van a számonkérésnek, a szövetségszegés megbüntetésének, a jogfosztottak, az elnyomottak megvédésének. A segítségnyújtás nem valami automatizmusból fakad, meg is lehet azt tagadni, sőt teljesen el is maradhat a segítségnyújtás, ha a szövetséges társ arra szolgál rá. A szövetséges viszony védelmet nyújt és követelményt támaszt. A szövetség kifelé, másokkal szemben jelenthet olyan szoros kapcsolatot is, hogy teljes érdekazonosság mutatkozik Isten és népe között. Aki Isten népére támad, magának Istennek lesz ellensége (Zsolt 74). Isten neve dicsőségéért ad szabadulást, és neve meggyalázásáért áll bosszút. Fordítva is Izráel Isten ellenségeivel szemben lép fel haraggal és büntetéssel (Zsolt 139,21 - 22), 1 Gemser, B.: De Psalmen. Groningen - Djakarta, 1949. Idézi Brongers, H. A. : i. m. 33. 16
