Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 2. szám - Dr. Sawyer Frank: Karácsonyi Csillag (Ford.: Füsti-Molnár Szilveszter)

S)r. .Sawyer .5re

J,:X;

araedonyi cdiL

tanítás, egy történelmi helyzet filozófiája” ezt mondta: "Marxizmus és tudomány? Ismeretlen emberrel vitatkozni ezen legalábbis meggondolatlanság. A marxizmus sokkal kevésbé tud uralkodni magán, semhogy tudomány lehessen. A tudományok kiegyensúlyozottabbak. Marxizmus és objektivitás? Nem ismerek még egy olyan irányzatot, amely izoláltabb lenne, távolabb lenne a tényéktől, mint a marxizmus... Nekem a politika nem mond semmit, nem szeretem azokat az embereket, akiknek közömbös az igazság".6

Ennél erőteljesebb tiltakozás nem hangozhatott volna el, és érthető, hogy egy ilyen regény miért csak az 1989-es Peresztrojkát követően jelenhetett meg Oroszországban.

A regény leghíresebb sorai közül a következő gondolat megmutatja Paszternák politikai realizmusának a mélységét és azt, hogy hogyan értette meg a diktatórikus ideológiák szűklátókörűségét: "Hogy költőien fejezzem ki magam, ép ez az, a társadalmi instrukcióknak alulról kell kinőniük, demokratikus alapokból, mint a földbe ültetett, és megfogant bujtóágnak. Nem lehet felülről ledömöckölni, mint a palántakarót."7

Pasternak azért kritizálja a kommunista korszakot, mert mellőzte az éleslátó embereket, akik képesek voltak önállóan gondolkozni, és akik segíthették volna a politikai folyamatok előrehaladását: "akkor jött el a nem igaz az orosz földre. Az volt a legnagyobb baj, az eljövendő rossz gyökere, hogy az ember egyszer csak nem hitt már a saját véleménye értékében."8

Paszternák tudatában volt az élet lelki mélységeinek. A regény egyik szereplője ezt mondja: "Volt már így néhányszor a történelemben. Az eszményi magasztos elgondolás eldurvult, eldologiasodott."9 A kihívás, ami elé a regény a materializmust állítja, szándékos kihívást jelent a marxizmus számára is (hozzá kell tennünk, hogy éppen úgy kihívás ez manapság a kapitalizmus számára is).

A konklúzió nem hanyagolható el: a regény vallásos színezete szükségtelen volt a marxizmussal folytatott vitához. Paszternák tudta, hogyan kell szembeszállnia a marxizmussal a filozófia, erkölcs, politika és pszichológia mezején, és ehhez nem volt szüksége a vallásra. Mégis Paszternák egyértelműen átfogóbb kép után kutat. Számára Krisztus eljövetelének kérdése olyan fontos volt, hogy semmiképpen sem hagyta, hogy kisebb párbeszédekben kapjon helyet, ellenkezőleg a regény központi dialógusaiban szerepel. Ezt még határozottabban alátámasztják a regény végén levő versek, melyek végső megállapítása, amivel a regény egyben be is fejeződik az, hogy Krisztus a történelem ura.

Zsivágó verseinek vallásos mélysége.

Az ember azt gondolhatná, hogy a regény egy medikus doktor életét tárja elénk, valójában pedig Zsivágóról a költőről és az élet szerelmeséről szól. A

6 'Zsivágó Doktor' 292.

7 'Zsivágó Doktor' 360-361.

8 'Zsivágó Doktor' 452.

9 'Zsivágó Doktor* 579.

60