Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 1. szám - Börzsönyi József: A bosszú a zsoltárokban
Cßörzsönyi József III. A bosszú átértékelése. 1. A jó megértésre kíván kísérletet tehni Gotthold Ephraim Lessing is, amikor a Zsolt 79,6 magyarázatánál a Mt 22,29 melléállításával a következő értelmezéshez jut : "Gyűlölhet valaki egy egész népet, amely hazájának kérlelhetetlen ellensége, de szerethet ugyanabból a népből egyidejűleg minden olyan egyént, aki méltó erre a szeretetre. 1 Lessing fejtegetései az individuális szemlélet szerint valamelyest elvehe- tik a bosszú élét, de valójában a megoldáshoz közelebb nem vezetnek. Két sajátos kísérlet is született arra, hogy az Ószövetség egészében, így a zsoltárokra vonatkozóan is, a bosszú kérdését olyan összefüggésben lássák, amely a kor viszonyai között magában foglalja a bosszút is, és annak botránkoztató jellegét elveszi, értelmét megváltoztatja. 2. Klaus Koch a bosszú, a megtorlás kérdését vizsgálva" arra a következtetésre jut, hogy az Ószövetségben nem találkozunk a mi értelmünkben vett bosszúval. Az Ószövetség felfogása szerint a tett és annak következménye áll egymással elválaszthatatlan kapcsolatban. A bölcsességirodalom számtalan példájából indul ki Koch, ahol rövid mondásokban éppen egy tett, egyfajta magatartás és annak következménye kerül tanulságként megfogalmazásra. "Aki vermet ás, beleesik, és aki követ dob el, arra esik vissza." (Péld 26,27). Nemcsak a bölcsességirodalom sajátossága ez a szemlélet. Klaus Koch a prófétáknál is kimutatja ezen felfogás meglétét. Példaként Hóseás könyvét vizsgálja részletesen. A 8,7-re hivatkozva a mag és a belőle kisarjadó növény példáját mutatja be, ami jól szemlélteti, hogy miből mi lesz, a mag elvetésének milyen következménye várható. Sorsot, jövendőt meghatározó tettnek nevezi az ilyen szoros kapcsolatot (schicksalentscheidender Tat). A zsoltárokban ennek különösen gazdag kifejtését találja Koch. Természetesen nemcsak a rossznak, .a gonosz tettnek van következménye, hanem a jónak is. Sőt a zsoltárokban a jóról és annak jó következményéről még gyakrabban hallunk, mint a rosszról és annak rossz következményéről. Igazában véve így nem is bosszúról kellene beszélni, hanem a rossz természetes következményéről. Az első zsoltár a folyóvíz mellé ültetett fa hasonlatával szól az igaz tettről és annak kö- 1 1 Idézi J. Ridderbos: De vloekgebeden in de Psalmen, in: De psalmen. Kämpen, 1955. 410. Koch, Klaus : Gibt es ein Vegeltungsdogma im Alten Testament? Zeitschrift für Theologie und Kirche. 1955. 1 - 42. = Um das Prinzip der Vergeltung in Religion und Recht des Testaments. Darmstadt, 1972. 130 - 180. 12
