Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 1. szám - Dr. Győri István: Itt van Isten köztünk?
Ott van Osten közlünk/ gány származású Jézábel végképp nem bírja elviselni, hogy Illés legyőzte az általa annyira kedvelt pogány papokat. Illés a pusztába menekül és feladja a további küzdelmet. Meg akar halni. Ügy érzi nincs tovább. Nem jobb ő se atyáinál, nem tudja az Isten ügyét igazán győzelemre vinni, akkor pedig mi értelme van a további életének. „ Elég! Most ó Uram, vedd el az én életemet! (4. v.) Ha figyelmesen olvassuk vagy halljuk ezt a történetet, szinte belere- meg a szívünk. Ide jutott Izráel népe, ennyire vesztésre áll az Isten ügye! Amikor pedig meghal Akháb és a fia Akházia kezd uralkodni, és mindjárt egy baleset éri, követeket küld Baálzebubhoz, Ekron istenéhez, hogy megtudja, meg fog-e gyógyulni. Nem ügyel már a látszatra sem, mint az apja, aki a hamis prófétákkal is azt mondatta: így szól az Úr! Akházia, a fiú már nyíltan megtagadta az Urat. Illés még inkább kétségbe esik. Kétségbeesésében ezt kérdezi: Nincs-é Isten Izraelben/... Isten embere, akinek az lenne a feladata, hogy hirdesse és szólja Isten beszédét, feddjen, buzdítson, maga is megrendül talán a hitében és azt kérdezi: Nincs-é Isten Izraelben/.. Beleborzonghatunk a gondolatba: idáig juthat Isten népe, idáig juthat Isten embere? Az Ige mai hallgatóiként könnyen azt mondhatnánk egy nagy fellélegzéssel: de jó, hogy most másként van! Kényelmesen hátradőlve a télen fütött templompadokban arra gondolhatunk, milyen jó, hogy Isten Igéje szól közöttünk. Hála Istennek szabadon és korlátozás nélkül. Szól az istentiszteleteken, szól a rádióban és a TV-ben, olvashatjuk naponta. Gyülekezeteink élnek. A templomát minden gyülekezet igyekszik a lehetőségekhez képest rendben tartani. Az egyházi élet is működik. Különösen, ha a 80-as évekkel hasonlítjuk össze a mai helyzetet, nagyon sok pozitív változásról lehet beszámolni. A csecsemők nagyobb részét megkereszteltetik, a hittanoktatás meg van szervezve, évente sor kerül a konfirmációra, a házasulandók nagy része Isten áldásával indul a közös életre. Lelkészeink nem idegen istenek, vagy eszmék gondolatait hirdetik, hanem az élő Isten Igéjét. A családokban, a közéletben, a ránk bízott intézményekben, iskolákban is igyekszünk arra, hogy az evangéliumi szóhasználat szerint só és világosság legyünk. Lehetne folytatni a sort. De vigyázzunk, mert a látszat nagyon sokszor csal! A Sátán taktikája kezdettől fogva az volt és ma is az, hogy sokakat félrevezessen. Hogy azt higgyük magunkról, hogy jó így minden, vagy legalább is a legjobb irányba haladunk. Nem kell semmit változtatni! Isten igéje valóban szól. Ez a legfontosabb, amit újra és újra, önmagunk számára is meg kell állapítanunk. Amíg az Ige szól, addig Is5
