Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dienes Dénes: "Használni akarván ő nemzetének"
DIENES DENES színvonalat követelő zenei formáiban, a keleti eredetű magyar nyelv leggyökeresebb ízével s legtehetségesebb kifejező eszközeivel szólal meg."1 Magyar nyelven a zsoltár a XV-XVI. század fordulóján tűnik fel, a verses zsoltár pedig reformátoraink parafrázisaiban jelenik meg, s mintegy 110-re terjed ki. A harmadik reformációs nemzedék jeles alakja, Szilvásújfaivi Imre adja 1602-ben ennek a zsoltárköltészetnek a bírálatát. (Keresztyén Énekek, Db. 1602, Elöljáró beszéd). Hiányolja a teljességet, kifogásolja a fordítási hibákat; illetve számon kéri a fordítási hűséget: "...az bötűtől gyakorta messze járnak" - amint írja; formailag sok hibát talál bennük: "...sokban semmi mesterséggel való ritmus nincsen". Ujfalvi Imre ismerte a genfi zsoltárokat, s biztatott azok magyar nyelvre való átültetésére: "Drága, hasznos és dicséretes dologban munkálkodnék, aki ezt elvégezné." Molnár Albert is ismerte korának magyar - és nem magyar - zsoltárköltészetét. 1598-ban ezt jegyezte fel: "Heidelbergában, mikor a kollégiumban igen nagy szükségben éltem, így kezdtem az évet. Január 1-én, vasárnap reggel négy órakor felébredvén, zsoltárokat énekeltem az ágyban, magyarul, latinul és németül egészen öt óráig." Nemcsak ismerte és énekelte, hanem becsülte is ezeket a zsoltárokat - s ezt nem szokták emlegetni, csak a kritikai észrevételeit -, ezért hát halljuk őt magát: "Mert látom, hogy fő emberek által az Soltárnak nagy része meg vagyon for- dítva...kik közül az én tetszésem szerént legszebbek az Szegedi Gergelyé és Sztárai Mihályé, vadnak Istennek hála egyéb szép énekek is...".1 2 Igaz, hogy vannak olyanok is, amelyek "igen paraszt versekben vadnak foglalva". Nincs azonban szervesen együtt mind a 150 zsoltár, így hát ennek közreadására vállalkozik igényes verselésben. Szenczi munkájának alapja Marót és Béza alkotása mellett Ambrosius Lobwasser német fordítása volt, de igen szembetűnő a Károli Bibliai zsoltárainak nagymérvű hatása.3 Műve közel egyidőben született más európai népekével, 1607-ben jelent meg, de 1603-ból ismerjük a legkorábbi adatot a fordítás tervéről. Az európai tudományos közvéleményben hamar köztudomást nyert. 1 Áprily Lajos: A zsoltárfordító i.m. 285. 2 Szenczi Molnár Albert költői művei RMK XVII.6. Bp. 1971.15. 3 Szenczi Molnár Albert költői művei i.m. 403. 32
