Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 1. szám - Galuska Imre: Néhány fejezet a Harangod-vidék református egyháztörténetéből
GALUSKA IMRE Hernád menle az Aha nem birtoka/ voll, s leli eklézsiája is az abaújvári seniorálus gremiálisa. míg folyón inneni /bal parii/ leslvérfaluja /frálriája?/. Külsőbőcs Zemplén kebel belije. Am az abaúji /illőbb b orsodi/ belső falu legelői nem a vízen túl. abol a falu. Laneni a Hernádon innen, a Harangod vidékén liszalúc baláráig lerjednek, kényes Elek adatközlője szerint Zemplénben: a külső-bőcsi lakosoknak rété pedig Borsod vármegyében van. A kél fal u gazdasági lekinlelben nincs elkülönözve. De nem voll elkülönözve gyülekeze lileg sem. legfeljebb külön kenyérre menle k- Egy templomba járlak / a bel ső faluba/, de külön háztartási vezetlek: kél kurátoruk volt. belső és külső kurátor, kél presbitérium élén. Az ikerfalun bár kél vármegye oszlozoll. együtt tartózlak egy eklézsiaként mindig ugyanegy traktusba. í. A kezdetektől Abaüjhoz. 2. A török hódoltsággal cirka 1594-96 óta a nagy kiterjedésű Borsod-Gömör-Kishonli diocéziskez. 3. Az 1799-i egyházmegyei nagy átrendezés. mondhatni helyreállítás visszacsatolja Aha új kebelébe. 4. Végül 1857-b en az Alsó-Borsodi Egyházmegye tagja lesz. de annak árán. hogy egyelőre elveszik érte Bábonyl és Sajóecsegel. Régiónkat északról átszeli átlósan egy kis ér. a Harangod, mely Megyaszónál ered. és Harkány felső végén a laklába Folyik. A magyar nyelvterületen többször előforduló víznév ez: tájunk, a Harangod vidéke névadója. A partjain tenyésző harangvirágról juthatott ősi soron szép. egyháztörténet! hangulatú nevéhez. A Harangod azonban nem csupán víznév, és nem csak vidékét nevezték róla. hanem valaha egy falut is. mely hozzá kötődött. Ez a falu. névazonosságba a vizével. még a középkorban elpusztásodotl Harangod volt. egyik példája a falu plantációjának és elnevezésének. Honfoglaló népünk a vizeken osztozott meg. és faluja nevét gyakran adta a települési vonzó víz. települése sine qua nonja. /Am sokkal gyakoribb volt ennél, hogy a település a birtokos nevét kapta, sőt tartozéka, a víz is. Névtudományunk szerint a helységnevek keletkezésének ez a módja magyar sajátság, s röviden így summázzák: Puszta személynévből magyar névadással. Jó példa rá a Debrecen-közeli település. Józsa. Egy elemű neve volt ősi birtokosának, szőkébb és tágabb értelemben vett leiekének, praediumának. azaz a falu- és halárának, sőt a hozzá tartozó érnek./ 48
