Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 1. szám - Dr. Kiss Pál: Az idő, örökkévalóság és történelem problematikája Kirkegaard és Barth alapján
AZ IDŐ. ÖRÖKKÉVALÓSÁG ÉS TÖRTÉNELEM PROBLÉMÁJA KIERKEGAARD ÉS BARTH ALAPJÁN származik ez az addig még nem használt kifejezés, kogy Isién ériünk szereidből emberré leli. vagy az örökkévalóság idővé leli. Ezeket Barlb lőle tanulta! Sajnos, bogy az exisztenciál-filozófusok napjainkig őrá bivalkoznak. pedig semmi közvetlen okuk nincs rá. Az általános bemutatásból legyen most ennyi elég. lémánkboz visszatérve - az időt addig, egyesek mindmáig, a bűn romlásától mentesnek, semleges területnek tartották. Az idő. örökkévalóság és történelem problémáját ő vetette fel újra és tette a helyére. Az emberi éleinek 3 stádiuma van: az esztétikai, az etikai és a hívő stádium. Az első kettő nem veszi, mert nem is veheti komolyan az időt. mert ez is csak hitben lehetséges ! Kierbegaardol leginkább a görög filozófia ingerelte, utána pedig Hegel rendszere. Ezekel tartotta nagyon veszélyeseknek. Hegel vallásosnak mondható dialektikus történelmi idealizmusa nagyon divatos lelt. b enne minden madártávlaton túlról szem 1 él belő. az idő is. A görög filozófia hatásától alig-alig tud szabadulni a keresztyénség és az egyház. Lásd a lélek halhatatlanságát, ami visszaköszön nekünk mindig így vagy úgy. Röviden a lényeg az. hogy nem volna szabad a lélek halhatatlanságát egyenlővé tenni az öröküdvösséggel! Mert ez ugyanúgy jelenthet örökkárhozalol is. ahogy reformátoraink tanították. Kierkegaard szerint a lélek ha lhalalla óságánál még sokkal veszélyesebb az. amit Szokrálész és Alkibiádész kapcsolata példáz! A mester peripalelikusan sétálgatva és beszélgetve csak előbábásokodja a tanítványában eleve benne rejtőző és benne szunnyadó örök igazságot! Jekál nincs bűn. csak tudatta óság. s az alvó igazság csak a mesterre. Szokrátészre vár. hogy felébressze álmából, mint Csipkerózs ikái! Hát ez a legeslegveszélyesebb és ez is visszaköszön nekünk mindig így vagy úgy. mert a keréziseknek csak a köntöse változik! Kierkegaard szinte kimé leli énül kemény, különösen a filozófiai töredékek című művében. Az ember, minden ember halálosan és kárhozatosan bűnös és nem hordozzuk magunkban a minket üdvözítő örök igazságot! Nincs mit felébreszteni bennünk és senki sincs, aki elbűvészkedkelné belőlünk az üdvösséget, s a meg igazolást. Ezért a minket még mindig és örökre szerelő 61
