Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 1. szám - Galuska Imre: Néhány fejezet a Harangod-vidék református egyháztörténetéből
GALUSKA IMRE NÉHÁNY FEJEZET A HARANGOD-VIDÉK REFORMÁTUS EGYHÁZTÖRTÉNETÉBŐL Galuska Imre NÉHÁNY FEJEZET A HARANGOD-VIDÉK REFORMÁTUS EGYHÁZTÖRTÉNETÉBŐL A iáj A régi Alsózempléni egykázmegye nyugati vizilációs. / egykáz- és iskolalátogató körzete, melyei literatus atyáink a karang latin campana nevéről Campanianak nevezlek. Elődeink ajkán a traktátus tökki tájegysége: Sukmonlania /Hegyalja/. Montania /Hegyköz/. Mezopotámia /Bodrogköz/. Taclania /Taklaköz/. Ez ulókki. Tisza-Takla közli vizitálori járási még a középkorkan vonzotta magákoz Szakolcslól az egri püspöki megye zempléni főesperessége. egyik tizedszedő területe, a districtus Zerenck eklézsiái közé. ami azt is tanúsítja, kogy számlálkalatlan medermaradványok közt élő népe már a régmúllkan is a Hegy alá /Tokaj, larcal. Szerencs/ graviláll: világi közigazgatásunkról Szakolcs vármegye csak a második világká korú után mondott le. Harangod kalárai: nyugat felől a Hernád. délről a Sajó. keleten a Takla / Lúclól le a Sajóig már az elszakályozotl Tisza mély medréken folydogálva/. északon a Szerencsi-szigelkegység nyúlványai. Községei m ind a tizenkilencen a peremen sorakoznak körke. elkezdve Zemplén legdélikk faluján, az óramutató járásának irányákan kaladva: / Sajó-/Kesznyéten. Kiscsécs / régenle Pósa-Csécs/. Girincs. Köröm. Sajókídvég. Berzé k. B ÖCS. Hernádnémeti. Hernádkak. Gesztely. Ujcsanálos /ezelőtt Hernád-Csanálos/. Sóstófalva / régi nevén Hoporly/. Alsódoksza / a mú llk an Kis Doksza. Kázmér Doksza/. Megyaszó. Legyeskénye. Bekecs. íaklaszada. laktakarkány. Tiszalúc. A közigazgatásilag már 1945-ken / a miskolci és a szerencsi járás közt/ megoszlott területet 1956-kan egykázmégyeileg is kettéválasztották: nyugati Felét a Sajó és a Hernád mentén fel Gesztelyig a Borsodi Egykázmegyékez osztották, miáltal minika a török kódoltságkeli történelme ismétlődött volna. A feudális időkken a két /területén kivü li/ vár. az ónodi és a szerencsi tartozékaiként különültek el kelységei egészken vagy kányada ikka n. Sajátos volt a kél Bocs közigazgatási kelyzete. Belsőkőcs még a Szent István előtti kagyományos település alapján Akaúj tartozéka /'mint 47
